John Carpenter érdekes rendező. A 80-as évek több kultmozijait köszönhetjük neki, mint a A Dolog, a Menekülés New Yorkból, a Halloween a Csillagember és a Christine. Többen is főszereplő Kurt Russell, és nem egy a scifi műfaját erősíti. Ezen mozija kicsit ismeretlenebb.
Alapjában véve scifi, de a kis költségvetés miatt kevés benne a látvány, az effekt és akció, de viszont a forgatókönyv olyan profin megírt, hogy minden műfaji hiányt pótol. A sztori voltaképpen a Matrixot előzi meg, eljátszik a valós és a valósnak vél világ gondolatával, de sokkal kevésbé elvontan, inkább sokkolóan. Ez a film egy nagyon erős kritika a demokrácia és a fogyasztói világ ellen, igyekszik felnyitni a szemünket, hogy nem minden, amit a média, a reklámok, a politika mutat és kérem ez 1988, hazánkban még igen messze voltunk ettől. A főszereplők voltaképp ismeretlenek, Roddy Piper és Keith David nem az élvonalba tartoznak, ahogy a többi színész sem, de pont ettől voltak hitelesek, mert annyira a mindennapok embereit hozták.
Annyiban scifi csak, hogy földönkívüliek vannak benne, azok is emberi testben, köztünk járva. A hangulat nagyon jó, igazi komor, sötét világot mutat be és a csillogó Los Angeles alvilági, sötét és kevésbé kedvelt oldalát. A zene még ad neki löketet, nagyon tetszett az elektronikus muzsika, amelyet maga Carpenter írt. Jó film a They Live (magyarul Elpusztíthatatlanok és Ők élnek címen is fut), kritikus, sokkoló, felnyitja a néző szemét, megelőzi korát. Érdemes tenni vele egy próbát, igazi kultfilm, Carpenter még jobb korából, mert a 90-es években nagyon rossz filmeket csinált.
