Zúzógép

Egyszer meg lehet nézni, a színészek is jól játszanak, a képi világ is rendben van, viszont maga a sztori nem valami combos. A bunyók ugyan realisztikusan vannak ábrázolva, de pont ezáltal kevésbé látványosak, amolyan dokumentumfilmes jelleggel vannak ábrázolva. Két fő szálon megy a cselekmény, az egyik a már említett sportszál, a "torna", a másik pedig az érzelmi szál a feleséggel, meglepetésünkre pont az utóbbi volt az erősebb, pedig egy ilyen jellegű filmnél nem feltétlenül erre számítana az ember. A film végén olyan érzésünk volt, hogy egy bizonyos mellékszereplő (aki látta, az tudja, melyik) története sokkal érdekesebb lett volna, ahelyett, amit kaptunk. Ettől függetlenül rossznak nem mondanám, simán nézhető, de sokkal-sokkal többet vártunk tőle.

A Zúzógép számomra nagyon erős filmélmény volt, mert egyszerre izgalmas és emberi. Már az első percekben magával ragadott a történet, ahogy bemutatja Mark Kerr életét, a ketrecharcos karrierjét és a ringben zajló küzdelmeket. A film nem csak a bunyór... Többól szól, hanem arról is, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy sportolónak a pályán kívül. A függőségek, a személyes problémák és a belső vívódások mind nagyon valóságosan vannak ábrázolva. Nagyon tetszett, ahogy a film egyensúlyt talál az akció és az érzelmek között. A bunyójelenetek feszesek és látványosak, de nem nyomják el a történet emberi oldalát. Látszik, hogy a rendező és a színészek nem csak a fizikai küzdelmet akarták megmutatni, hanem azt is, hogyan küzd az ember a saját démonaival és hibáival. Dwayne Johnson szereplése különösen meglepő volt számomra, mert eddig inkább akcióhős szerepekben láttam, itt viszont sokkal sebezhetőbb és emberibb oldalát mutatta meg. Összességében a Zúzógép egy izgalmas, ugyanakkor érzelmes film. Nemcsak a harcok miatt érdemes megnézni, hanem azért is, mert megmutatja, milyen nehézségekkel kell szembenézni egy embernek a sikerek mögött. Számomra ez az év egyik legjobb sportdrámája volt, és biztosan emlékezni fogok rá még sokáig.

A Zúzógép számomra egy olyan film volt, ami nemcsak a küzdősport világát mutatta meg, hanem azt is, milyen lelki teher és milyen áldozatok állnak egy harcos mögött. Egyszerűen jó érzés volt nézni, ahogy a főszereplő próbál felállni újra és újra, még akkor is, amikor már mindenki más feladná. A film jól mutatja be, milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt a sport, a család és a saját határok között. Nem csak arról szól, hogy ki tud nagyobbat ütni, hanem arról is, mennyire fontos, hogy legyen valaki, aki támogat – akkor is, ha épp padlón vagy. Dwayne Johnson erőteljes jelenléttel viszi a hátán a filmet, de Emily Blunt is sokat hozzátesz az érzelmesebb részekhez. Tetszett, hogy a történet nem próbálja elrejteni a kudarcokat sem: láthatjuk a bizonytalanságot, a félelmet, azt, amikor a főhős már maga sem biztos benne, hogy képes továbbmenni. A ringbeli jelenetek látványosak és feszült hangulatot árasztanak, de közben a film tempója sosem válik fárasztóvá. Összességében a Zúzógép egy emberi, őszinte és erőt adó film. Nem csak azoknak ajánlanám, akik szeretik a harcos filmeket, hanem mindenkinek, aki kedveli az olyan történeteket, ahol a főszereplőnek valódi akadályokon kell átverekednie magát – szó szerint és átvitt értelemben is. A film után szerintem sokakban ott maradhat az érzés, hogy néha igenis érdemes felállni akkor is, amikor úgy érezzük, már nincs erőnk.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Sajnos a Zúzógép egy teljesen érdektelen és felejthető film lett, ráadásul egy olyan emberről, akinek az élete nem is feltétlenül igényelt életrajzi filmet. Ha nem lett volna a 3 tartópillére a filmnek: az A24 stúdió, a rendező, Benny Safdie, és a ko... Teljes kritika