A történet elég megkapó. Veszélyesen személyiségzavaros, megrögzött, skizofrén lány, és a szöges ellentettje: egy ízig-vérig épp eszű, egészséges, pozitív világszemléletű lány. Mindketten egy szobában, kollégiumi szobatárs címszóval. Hát, mit is mondhatnék.
Összeválogattak néhány sorozatsztárt, kezükbe nyomták ezt a kriminális forgatókönyvet és minden bizonnyal belevetették magukat a munkába. Az elmeháborodott szerepében Leighton Meester brillírozott, akinek semmi sem drága; nem áll tőle távol az erőszak, a megfélemlítés, meg úgy általában nincs kint mind a négy kereke. Rosszul nem játszott, hittem neki, amikor ránéztem mintha valóban egy elmebajossal találkozott volna tekintetem. Minka Kelly az áldozat, a szerencsétlen, aki nem is tudja micsoda időzített bombán ücsörög.
Párszor mosolyog és megrebegteti szempilláit, az ő reszortja nem volt valami ördöglakat nehézségű, bár összességében üdítő látványt nyújtott. Cam Gigandet főleg a The Unborn című szellemmoziból volt ismerős számomra, de különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, nem osztott, nem szorzott a történet jelentőségének szempontjából. A film maga elég érdekfeszítőnek tűnik, hangzik, de sajnos tényleg csak hangzik. A gyakorlatban erre már nem futotta, olybá tűnik. Nagyon kevés erőszakot alkalmaz, izgalmas jelenetekben sem versenyezhet, ezért a horror műfajától nagyon távol esik. Nem tudom elképzelni, ki erőszakolhatta rá ezt a jelzőt, mindenesetre nem láthatott valami sokat a műfajban. Ez maximum egy nagyon gyenge thrillernek tudható be, ezen belül is a "még gyengébb" kategóriába. De jobban helyt állna a drámai műfajban. Röviden: sajnos izgalmasnak nem izgalmas, pörögni nem pörög. Leighton Messter miatt plusz egy csillag, de így is mindössze kettőt ér. Amen.
59 A szobatárs (2011)
Sara (Alyson Michalka) éppen most nyert felvételt egy otthonától távol esõ fõiskolába, ezért aztán kollégiumba kénytelen menni. Újdonsült szobatársával, Rebecca-val úgy... több»
Szereplők: Nina Dobrev, Matt Lanter, Leighton Meester, Minka Kelly, Cam Gigandet
