2017.05.07 22:47 ArpiHajdu és Réci Olvasottság: <100x
0

Mit ér a nő, ha...

A Serena egy nagyon különc film, s sajnos ezt a jelzőt nem teljes mértékben pozitívumként értem. Egy igazi kuriózum abban a tekintetben, ahogy bemutatja ezt a férfiaktól uralt, nyomasztó, szürke világot, amelybe ha én belecsöppennék, valószínóleg úgy érezném, hogy azonnal szabadulnom kell. A fantasztikus Jennifer Lawrence által megformált Serena egy ilyen világban érkezik, s próbál erősen manipulálható férjével egyenrangúvá válni, beleolvadni a favágók szürke életébe, s egyenlő bánásmódot kérve terelni férje vállalkozását egy sikeresebb irányba. Ezt kapjuk a film első felében, amely akár értelmezhető egy feminisztikus jellegű történetnek, amelyben az újdonsült feleség próbálja kivívni a neki megérdemelt helyet egy olyan világban, amelyben mindenkinek az a véleménye, hogy nincs helye nőnek.

S közben Serena szépen irányítja a Bradley Cooper által alakított férjét úgy, hogy lassacskán mindenkivel szembefordítja őt. Aztán érkezik egy törés a főszereplők életében és egyben a történetben is, ugyanis amikor Serena elveszti a kisbabáját, valami elszakad benne, úgy érzi, hogy nem tudja teljesíteni női létének legfőbb küldetését, nem képes trónörököst a világra hozni. Közben pedig naponta szembesülnie kell férje zabigyerekével és annak édesanyjával, akivel egy városban laknak. Innenstől kezdve elindul a bosszúhadjárat egy csecsemő ellen, aminek véghezviteléhez éppen az az ember lesz a nő segítségére, aki miatt a saját gyermekét elvesztette, s aki valami megszállott hálát viseltet Serena iránt.

Mit ér a nő, ha...

A magam részéről úgy érzem, hogy egy tökéletes alaptörténetet kaptunk, kevésbé tökéletes kidolgozottsággal, s a film két része valahogy nem akar a megfelelően összeállni, holott külön-külön elég erősek. Az alakításokkal nincsen problémám, a környezetrajzot megfelelően építették ki a maga nyomasztóságával együtt is. Valami mégsem klappol. Valamiért az az érzésem, hogy Susanne Bier egy művészfilmet akart megalkotni (legalábbis a beállítások és a film tempója erre engednek következtetni), de az összkép mégsem éri el egy művészfilm hatását, vagyis ebbe a próbálkozásba bizony beletört a rendezőnő bicskája. Ugyan nem nevezném átlagos filmnek, de egy 5-ös skálán mégsem tudok 3-asnál jobbat adni.

62 Serena  (2014)

dráma | romantikus | történelmi

A gyönyörű Serena (Jennifer Lawrence) egy nagyon sikeres üzletemberhez ment feleségül. A boldog pár közösen vezeti az erdőség területeit, és úgy tűnik, semmi sem zavarhatja... több»

0