Nagyon megosztott ez a film... Egyszerűen nem tudtam hova is tenni. A Napszállta valami olyat képes adni, amit nem sok alkotás.tud Úgy szórakoztat, hogy közben felbosszant, úgy gyönyörködtet, hogy közben felháborít és úgy tetszik, hogy közben utálod. Ebből a szempontból talán egy David Lynch filmhez lenne hasonlítható pl Twin Peaks vagy Mulholland drive. Realitás és illúzió határán lépkedünk, néha megmerítkezünk a felszín alattiban vagy éppen szembetalálkozunk a szomorú valóssággal, de leginkább csak állunk széttárt karokkal és értetlen tekintettel. Ez a kettősség talán a rendező történetmesélésének köszönhető, hisz Nemes ezen a téren véletlenül sem akarja megkönnyíteni a dolgunkat, mint mondjuk a Saulnál. Aki a szokásos konfliktus- cselekmény-megoldás dramaturgiai hármast keresné a filmben sajnos csalódni fog, mert ezek ugyan megjelennek, de nem feltétlenül egymáshoz koherensen kapcsolódva, sőt néha semmihez sem kapcsolódva. Egy-egy konfliktusszál a semmiből ered és elvarratlan marad, a protagonista néha rájön dolgokra vagy úgy feltételezi őket , hogy semmilyen inger nem érte, de pont ez a kuszaság és néha következetlenség az, amire a filmnek szüksége van. A Napszállta látványa eszméletlenül szép. Erdély Mátyás operatőri munkája hasonlóan klausztrofób mint a Saul fia esetén. Szinte Írisszel kézen fogva bolyongunk keresztül-kasul a labirintusszerű tömegen, és bármennyire is szeretnénk elszakadni tőle, ő mindig visszaránt. Igaz, a Saul fiával ellentétben a Napszálltában sokkal többször "jutottam levegőhöz": a premier plán és kisszekond beállítások fajsúlyát néhol egy-egy nagytotál kompenzálja- azonban ennek inkább esztétikai, mintsem dramaturgiai célja van. Egyszerűen gyönyörködhetünk a századfordulós belvárosban, vagy a naplementében robogó villamosban- a film egyik legszebb snittje.
És míg a Saulon nem nagyon tudtam gyönyörködni ,addig a Napszállta megadta ezt az örömöt, tetézvén mindezt a 35mm-es kópia egyedi, szemcsés vibrálásával és mélyebb tónusával ,ami még autentikusabbá teszi az összes beállítást. Volt szerencsém statisztálni a forgatáson, jó volt visszanézni a helyszíneket, és magamat keresni.
Személy szerint jobban tetszett mint a Saul fia, de sokszor nem értettem, bár az általam olvasott kritikák alapján nem én voltam az egyetlen.
53 Napszállta (2018)
1913-ban járunk, a béke utolsó napjain. A gyerekkorában elárvult Leiter Írisz ekkor érkezik Budapestre, és felkeresi szülei régi kalapszalonját. Minden vágya ugyanis az, hogy a... több»
Szereplők: Balsai Mónika, Győri Péter, Björn Freiberg, Czukor Balázs, Terhes Sándor
