Őrülten jó és trash egyszerre

2018.11.06 18:50 Márton Olvasottság: 164x

1

Az Őrült Stone, avagy 2008. a patkány éve című akció-horror az egyik kedvenc filmem a 90-es évek eme műfaján belül! Máig egy akkora nosztalgia élményt biztosít sokadik újranézése, mint anno az első alkalommal és ebben a legérdekesebb, hogy pontosan nem tudnám megfogalmazni, hogy mit és szeretek ennyire benne, mert alapjaiba véve, ez nem egy jó film! Jó persze, a története érdekes, de hát a 80-as és a 90-es évek elején minden tizedik akció sci-fi filmre jutott egy ehhez hasonló történettel bíró alkotás, mégsem jutna azonnal eszembe a Mad Max-en kívül, hirtelen más film! Persze egy másodpercig sem hasonlítanám össze jelen filmünket a Mel Gibson-os féle Mad Max-el, hisz csupán annyi közös van a két filmben, hogy mindkét történet abban a feltételezett idősíkban játszódik, amikor a Földön már bekövetkezett a globális katasztrófa és ennyi az azonosság köztük! Mégis mindkét film akár mikori újranézése számomra egy bűnös élvezet! Amikor egy film főszereplőjének még nem kellett bármiféle karakterfejlődésen keresztülmennie, mert elég volt hogy elég laza és kemény legyen, hogy legyen jó pár bármikor ismételhető jellegzetes egyszavas mondata (amik mára filmes szállóigékké váltak) és hogy legyenek benne puskák, nagy puskák és ha mindezt még egy szörnnyel is megspékelték, akkor kapjuk meg jelen filmünk pontos "receptjét"! Mindezek mellett további pozitívumai még a filmnek, hogy egyáltalán nem néz ki rosszul, a szörnyűnk megjelenítése simán megállná a helyét akár egy mai kisebb költségvetési B-horrorban! Szerencsénkre a filmbe nem pakoltak szinte semmilyen számítógépes effektek sem, ezért technikailag nem nagyon kezdte ki az idő vasfoga eme produkciót! Érdekes hogy az egész világon nem sok vizet zavart az Őrült Stone, nálunk mégis kultstátuszba került és szerintem teljes joggal! Persze ha a történet mélyére ásunk, valami elképesztő logikátlanságokkal fogunk találkozni, de valljuk be őszintén, aki látta a filmet és tetszett neki, érdekelte ez egy picit is bármikor a nézőjét? Nem gondolnám!