ArpiHajdu és Réci   2019.01.30 13:01   olvasottság: <100x
0

Fuss cica, fuss...

Cicaimádóként nagy bánatom, hogy a jó cicás filmek ritkák, mint a fehér holló. Animációs filmek terén ugyan nem állunk rosszul, ami a macskahősöket illeti (Garfield, Macskarisztokraták az abszolút csúúúcs), na meg persze ott volt a fantasztikus Kedi, isztambul macskái 2017-ből, de hát az meg dokumentumfilm. Az élőszereplős macskás játékfilmek felhozatala eddig elég gyér. Vagy idétlen testcserélős baromságokban gondolkodnak a készítők (Kilenc élet), vagy alapból gonosznak, a kutyák ellenségének állítják be őket (Kutyák és macskák), vagy mellékszerepeket kapnak a kutyusok mellett (Úton hazafelé, bár az legalább tényleg jó film).

Fuss cica, fuss...

A Fránya macska legalább megpróbálkozik középpontba állítani egy macsekot, aki körül egy igazi emberrablásos sztori bontakozik ki, amelynek részleteire egyedül ez az FM-nek becézett (Fránya macska, milyen eredeti) cicus deríthet fényt, ugyanis egyedül ő tudja, hol rejtegetik az elrabolt szobalányt. Pontosítok, dehogy tudja…ő csak megszokott esti rituális sétája során téved be az elhagyatott raktárba, ahol fogva tartják a szobalányt, aki úgy próbál menekülni, hogy karórájára rávési, hogy segítség, remélve, hogy a cicus majd elvezet hozzá valakit. FM gazdija, a Christina Ricci által megformált, kissé különc Patti halálosan unja a kisvárosi életet, barátai nincsenek (de csak azért, mert a környezetében élőket nem tartja elég érdekesnek hozzá), különösebb hobbija sem akad, így valósággal fellélegzik, amikor végre történik valami, s lelkes nyomozásba kezd. Segítségére a kissé szerencsétlen rendőr, Zeke Kelso (biztos az Azok a 70-es évek Michael Kelso-ja is innen kapta a nevét, a karakterek közötti hasonlóság vitathatatlan) siet, aki igazi céltábla a társai számára, hiszen minél lelkesebben veti magát bele az ügyekbe, annál jobban elbaltázza azokat. Az meg, hogy egy macska az egyetlen nyomravezető még jobban megszínezi az eseményeket. Beindul a nyomozás, át harapós kutyán és szemetes kukákon, közben fény derül a furcsa kisváros, még furcsább lakóinak titkos szokásaira is. FM persze okoz néhány kellemetlen csalódást a gazdinak és a botlábú nyomozónak, ám végül minden úgy végződik, ahogyan azt várni lehet. A rosszfiúk lebuknak (az emberrablók motivációja olyan gyenge lábakon áll, hogy így lassan másfél hét távlatában nem is emlékszem rá), van egy kis ügyetlen csihi-puhi, s mindenki boldog, az eddig unalmasnak ítélt élet egyszeriben felpezsdül.

Azért meg kell hagyni Ricci mellett nem mindennapi mellékszereplők tűnnek fel, itt van például Doug E. Doug a Jég veled!-ből, Peter Boyle a Szeretünk, Raymondból, Dean Jones, aki a ’65-ös verzióban Kelsot, a ’97-esben az elrabolt szobalány munkaadóját alakítja. De még a Vissza a jövőbe Biffje, Thomas F. Wilson is látható (egy egészen jelentéktelen szerepben), na és Megan Cavanagh, akit én a Micsoda csapatban zártam a szívembe.

Az 1997-es film valójában egy remake, 1965-ben már készült belőle egy verzió, mivel nem láttam, nem tudom mennyivel lett rosszabb, vagy jobb a feldolgozás. Félreértés ne essék, a Fránya macskában nem találtam meg azt az igazán jó macskás játékfilmet, amit kerestem, de egyszer abszolút nézhető, aki szereti Christina Ricci kissé flegma stílusát, na meg a cicusokat, annak tetszeni fog, aki eszeveszett poénokat, s féktelen nyomozást vár, az pedig nyilvánvalóan csalódni fog. Szóltam előre!

0