A 2018-as, két hasonló koncepciójú film is napvilágot látott, az egyik a mozipénztáraknál is igencsak szépen teljesítő Hang nélkül, ami azóta megkapta a zöld utat a folytatásához, a másik filmet pedig a Netflix streaming szolgáltató biztosította, Bird Box (Madarak a dobozban) címen. Mindkét produkciónál azonos volt az alapfelállás, miszerint a Föld lakósságát olyan lények támadják meg, melyek ellen csak úgy lehet esélye az emberiségnek, ha valamelyik érzékszervük használatát teljesen a háttérbe szorítják. Persze ez a fajta átállás az embereknél igencsak nyögvenyelősen sikerül, tehát az emberiség vesztésre áll ebben a harcban a lényekkel szemben, ezáltal egyfajta apokaliptikus eseménysorozatok és végítélet hangulat lengi be ezen alkotásokat. E két film sormintájára készült el 2019-ben a The Silence (A hallgatás) című film is (szintén a Netflix gondozásában).
Valahol egyáltalán nem szeretném bántani adott filmünket, hisz el tudtam lenni mindenféle morgolódás nélkül vele a rövidke másfél órás játékideje alatt, de valahogy a befejezésére savanyú lett az a bizonyos szőlő. Hogy miért is fanyalogtam a befejezése után, az két szóban össze is tudnám foglalni. Bátortalan és kiszámítható volt. Mindentől függetlenül nem bántam meg a megtekintésére fordított időt, sokkal inkább sajnáltam azt a fajta kihagyott lehetőséget, amivel nem nagyon éltek a film készítői. Itt elsősorban arra gondolok, hogy, ha egy éven belül már a harmadik egészen hasonló koncepciójú film érkezik, akkor lehettek volna sokkal bátrabbak a kivitelezésben, hogy legalább a film nézője azt mondhassa: "igen, igen tényleg sok hasonlóság felfedezhető a Hang nélkül és a Madarak a dobozban című filmekkel, de itt legalább van vér bőséggel, vannak brutális jelenetek". De sajnos messze nem ez volt a helyzet, sőt. Talán brutalitás terén e film teljesít a legvisszafojtottabban, pedig még az elején egy-két jelenet miatt bőven bizakodtam benne. A másik nagyobbacska hibája a filmnek a kiszámíthatósága volt. Ezt a fajta kiszámíthatóságot viszont nem az alapanyagul szolgáló könyvben keresném, sokkal inkább a forgatókönyvírók és a rendező munkájában. Már az elején elég erőteljesen érzékeltetik, mely karakterek lesznek a mozgatórugói a történetnek, és egy percre sem akarják becsapni a nézőjüket ezzel; nagy kár ezért, hisz így kevésbé tudtam izgulni a karakterek miatt.
A színészek terén rendben volt a produkció, de semelyik színészi alakítást nem merném kiemelkedőnek mondani, még Stanley Tucci alakítása is csak középszerű volt (pedig nagyon kedvelem a színészt és sokszor elfogult is vagyok vele kapcsolatban). Érdemes még szót ejteni a technikai hátteréről, főleg egy olyan filmnél, ahol pár ezer repülő CGI denevér vadássza le az embereket. Ha egyes jeleneteknél néhol kissé jobban érződött a nem túl magas költségvetés, mégse mondanám rossznak, hisz nálam a film nem itt vesztett sokat a megítélésén. Alapjaiban úgy is írhatnám, hogy a The Silence készítői biztonsági játékra mentek. Hisz belepakoltak mindent, ami jó és élvezhető volt a Hang nélkül és a Madarak a dobozban című filmekből, viszont több kreativitást és bátorságot vártam volna.
66 The Silence (2019)
Egy család története, akik egy nyomasztó és üres világban próbálnak meg túlélni, miközben a barlangok sötétjében tenyésztett, veszélyes ragadozók lesnek rájuk, akik a... több»
Szereplők: Stanley Tucci, Miranda Otto, John Corbett, Kiernan Shipka, Kate Corbett
