2019.09.28 00:05 Kóborló Olvasottság: 168x
2

Talán a legjobb áldokumentumfilm, amit eddig láttam

Pár évvel ezelőtt egy véletlen folytán futottam bele ennek a filmnek az előzetesébe, és nagyon is felkeltette az érdeklődésemet (ha jól emlékszem, akkor még csak feliratosan lehetett megnézni, bár ez nem mintha bármikor is probléma lett volna számomra és, ha jól emlékszem, még magyar címmel sem rendelkezett eme alkotás). De a legfontosabb, hogy kimondottan nem kedvelem az ilyen stílusú filmeket, hisz legalább annyira hatásvadásznak érzem őket, mint a kézi kamerás horrorokat, de mégis megnéztem anno, és egyszerűen imádtam. Akkor!

Gondoltam, teszek vele újra egy próbát, hisz egy olyan filmnek, ami egy horrorrajongó szívét első alkalommal komolyan meg tudja dobogtatni, az igazi próbája majd a második megtekintése során jön el (legalábbis számomra). Hisz itt azért már ismeri a néző a cselekményt, a végkifejletet és az ijesztésre szánt jeleneteket. Na ennél a filmnél voltam úgy (és ezt elsősorban szerintem csak a második megtekintése után merem kijelenteni), hogy elsősorban nem amiatt készítették el, hogy a nézőjére alaposan ráhozzák a jeleneteivel a frászt, hanem sokkal inkább azért, hogy járja át a nézőt az a fajta hangulat, amiben igenis erős volt (és még most sem gyenge).

Talán a legjobb áldokumentumfilm, amit eddig láttam

Maga a felépítése, ahogy tulajdonképpen alig kapunk egyhuzamban pár percnél több időbeli képsort, mert folyton ugrál múlt és jelen idősíkok közt, és ahogy mindezt kivitelezték, azért maximálisan tisztelet jár a készítőknek. Szerintem így, ahogy van, simán elférne bármely olyan tévécsatorna műsorán, ahol elsősorban tudományos műsorokat láthatunk. Egy szó, mint száz, annyira jól vannak összerakva a jelenetek, hogy simán bekajálható, hogy ez tényleg megtörtént valamikor a 70-es évek Amerikájában.

Szerencsére a tudományos szálakat sem tolják túl a film készítői, tehát egy laikus is értheti, hogy mik is ezek a kísérletek. A másik olyan dolog, amiért szintén jár a piros pont a készítőknek, hogy nem voltak restek valós és igazi archív felvételeket belecsempézni a filmbe. Itt a Nina Kulaginás felvételekre gondolok, hisz az illető egy igazi húsvér ember volt a 20-as évekből, akit a mai napig a világ egyik legnagyobb parafenoménjaként tartanak számon, és rengeteg kísérletet hajtottak végre rajta; ezen igaz felvételeket ügyesen helyezték bele a filmbe is.

Egy ilyen alkotásnál a színészi alakításokról nem kell kimondottan beszélni, hisz bőven elég volt annyi, hogy betanulják a szövegüket, és azt felmondják a kamerába (vagyis a legtöbb karakternél). Ami viszont kimondottan fontos volt, hogy sikeresen ki tudjanak építeni egyfajta félelmetes atmoszférát, és ez nagyon is sikerült neki. Számomra csupán emiatt nem lett a végeredménye maximális, mert sajnos a második megtekintésre kissé megkopik a félelmetes hangulata, de még így sem bántam meg, hogy pár évvel az első megtekintése után elővettem újra, mert még így is volt annyira jó, hogy helyet kapjon a kedvenceim listáján.

horror

1976 őszén egy Pennsylvania állambeli pszichológiai laboratóriumban a kormány tudtával különleges események történnek. A labor az amerikai hadsereg tulajdonában áll. A... több»

2