Az 1984-ben bemutatott Rémálom az Elm utcában című film viharos sikere miatt a forgalmazó stúdió, a New Line Cinema egyből zöld utat adott a folytatásra, és nem is kellett sokat várni rá, hisz már 1985-ben mozikba küldték a második Rémálom-filmet, ami azért igencsak megosztotta a közönséget.
Az szinte már a kezdetektől borítékolható volt a második résznél, hogy anyagilag nagy valószínűséggel ez is sikeres lesz, ezért az első részéhez képest a gyártási költségeket majdhogynem a duplájára emelték (így lett 3 millió dollár), amit a film az amerikai nyitóhétvégéjén már szinte egyből vissza is termelt, és meg sem állt egész 30 millióig. Tehát bejöttek a stúdió számításai. Sok hír és pletyka kering arról, hogy ha anyagilag nem lett volna ennyire sikeres a második Rémálom film, akkor az egész New Line Cinemát a csőd szélére rántotta volna az elkészítéséhez igénybe vett költségvetés. De szerencsére nem így történt.
Viszont az első film nemcsak anyagilag volt kimondottan sikeres, hanem a kritikusok egybehangzó véleményei alapján is. Nagyon kevés elmarasztaló kritika érte az 1984-ben bemutatott filmet, viszont a folytatással kapcsolatban már igencsak vegyes ítéletek születtek.
Sokan egyből az egész Rémálom-széria legrosszabb részeként aposztrofálták ezt a filmet, és még mielőtt jómagam is állást foglalnék e téren, leszögezném, hogy valahol megértem azok véleményét, akik úgy gondolják, hogy ez volt a legrosszabb rész. Méghozzá azért, mert igencsak sok változtatást hoztak ennél az epizódnál, és eme változtatások nem minden esetben voltak pozitívak.
Kezdésnek ott van az, hogy az igencsak sikeres első részhez vajmi kevés köze van ennek a résznek. A további részek (harmadiktól egészen a hetedikig) egytől egyig valamilyen szinten követik az előző részek történéseit, míg itt teljesen más alapokra helyezik ezt. Freddy motivációi is sok esetben elég zavarosak, hisz az első rész ismeretében nem nagyon érthető meg, miért is akarna húsvér halandó lenni újra, mikor neki hatalma van az átok felett. Szerencsére ezt a folytatásoknál igencsak átdolgozzák majd.
Továbbá sokaknál a főszereplő karaktere is kiverte azt a bizonyos biztosítékot, hisz messze nem annyira volt szimpatikus, mint az első részben megismert Nancy karaktere. Sajnos a további karakterek sem lettek annyira jól megírva, hogy a néző szimpátiáját kellő mértékben befolyásolni tudják.
Viszont mindezek ellenére számomra ez a rész is bővelkedik pozitívumokban. Az első, hogy jómagam kellő mértékben tartottam egy sötétebb hangvételű résznek, azt viszont kissé sajnálom, hogy ehhez Freddy karakteréből szinte teljes egészében kivették azt a fajta sötét humort, ami már az első részben meg-megcsillant.
A másik dolog, ami szerintem kicsit erősebb lett ennél a résznél, a technikai megjelenítések. Már az első részben is kellő mértékben sikerült Freddy sminkjét félelmetesre készíteni, de itt mintha szintet léptek volna e téren, és még borzasztóbban nézne ki.
Mindent egybevéve számomra nem a legrosszabb etapja volt a Rémálom szériának ez a felvonása.
Öt éve már, hogy Nancy Thompsont rémálmok gyötörték az Elm utcában, s közben a házba új lakók költöztek. Jesse-t a beköltözés pillanatától kezdve rémálmok gyötrik, de... több»
