Az 1998-ban bemutatott Chucky menyasszonyával a Gyerekjáték-szériát erőteljesen eltolták a humor irányába, így némiképp kevesebb horrorelemet kaptunk, mint a széria első három résznél, de a stílusváltás sikeres volt. Talán az első Gyerekjáték-film után a legjobb részt tisztelhettük a Chucky menyasszonyában, ezért kérdés sem nagyon volt a készítőkben, hogy egy esetleges folytatás során mit is célozzanak meg. 2004-ben az egész Gyerekjáték-széria kitalálója, Don Mancini vállalta magára a folytatás elkészítését, ami igaz, nyomokban még képes volt emlékeztetni az elődjére, de azért igencsak sok hibát is vétett.
Maga a történet röpke hat évvel a Chucky menyasszonya vége után játszódik, és igencsak sok dologban kötődik ahhoz. Tehát aki teheti, előtte nézze és nevesse végig az előző részt, bár minőségben eme felvonás azért hagy némi kivetnivalót. Persze mindezen negatívumok mellett ez a rész is szolgáltat egy-két vicces jelenetet.
Az első pozitívum, hogy sokkal több önparódia található benne, mint bármelyik eddigi részben. A másik pozitívuma, hogy itt is folytatták a Chucky menyasszonyában látható horrorfilmes utalásokat, igaz, ezek száma azért nem olyan nagy mértékű, mint az elődjénél, de azért van benne. Viszont, mint említettem, azért akad benne negatívum is, és sajnos ezek száma több, mint a pozitívumé.
Kezdeném azzal, hogy a történet nem kimondottan erős, sőt sok esetben kimondottan erős ostobaságok is találhatók benne, és itt nem a komolyan vehetőségére célzok, mert hát abban soha nem volt túl acélos a széria, hanem, hogy a történetében bőven akadnak lyukak. Aztán ott van a címben is szereplő ivadék, avagy Chucky gyermeke, aki indokolatlanul sok játékidőt vesz el kedvenc gyilkos kis babánktól, és ezzel sok esetben kissé döcögőssé is teszi a történetvezetést.
Továbbá a babák mozgását ennél a résznél is sok esetben számítógépekkel keltették életre, ami még nem lenne feltétlenül rossz megoldás, de voltak olyan gyenge animációs megjelenítések, amik méltatlanok voltak az eddigi részekhez.
Szerencsére azért humor és véres jelenetek ebben a részben is találhatók, igaz, nem túl nagy, de ahhoz még pont megfelelő mennyiségben, hogy egy átlagos folytatást kaphassunk, ami nem lesz túl emlékezetes, de az elkészültét azért annyira ne is bánjuk meg.
