Kóborló   2020.10.27 17:10
1

Az ördög hangjegyei

Nagy rajongója vagyok a 80-as évek eurohorrorjainak, és azon belül is egy jókora részt foglalnak el a szívemben az olasz honból származó alkotások, hisz olyan rendezők, mint Argento, Fulci, de még bőven sorolhatnám a kiválóbbnál kiválóbb neveket, rengeteget tettek hozzá a horror műfajhoz. Jó ideje már, hogy keresgéltem ezt a filmet, de csak az elmúlt napokban volt szerencsém hozzá. Sajnos nem fog a kedvenc olasz horrorjaim közé tartozni, de még egy átlagos alkotásnak sem nagyon tudnám nevezni a Paganini Horrort, mert hát ez igencsak gyenge lett; bár az is igaz, hogy a filmet az a bizonyos Luigi Cozzi rendezte, akinek az eddig látott filmjei (A rémület ivadékai és a két Herkules filmje) nem igazán tudtak meggyőzni arról, hogy a jobb olasz rendezők közt kéne emlékeznem majd a nevére.

A film története nem rossz, vagyis fogalmazhatnék úgy is, hogy láttam már ennél sokkal gyatrább ötleten alapuló olasz horrorfilmet is. Érződött a forgatókönyvíróin (a rendezésen kívül Luigi Cozzi ebben is részt vállalt, illetve az a Dario Nicolodi segített még be a forgatókönyvírásba, aki a film egyik főszerepét is elvállalta), hogy elég misztikus hangvételű horrornak szánták ezt a produkciót, hisz történetileg igencsak sok minden található benne. Ezzel csak az volt a probléma, hogy nagyon nem akart kész egésszé összeállni a végeredmény. Tulajdonképpen azt kell, hogy írjam, hogy ha a film első félóráját venném alapul, akkor kimondottan tetszettek az addig látottak.

A film első félórájában működött a hangulatteremtés, kellő mértékben megtalálható volt a misztikum is, és itt még talán egy kis giallót is bele tudtak csempészni a látottakba. Sőt még a zenei betétekre is azt mondanám, hogy sikerült tovább mélyíteni a film hangulatvilágát. Nagy kár, hogy mindezek a pozitívumok csak az első harminc percre igazak, utána menthetetlenül darabokra hullik az egész film.

Na már most a legtöbb olasz horrorfilmnél a színészi alakítások általában nem épp a legerősebbek, nincs ez másként itt sem, de emiatt általában nem is szokták korholni az adott filmet. De sajnos itt a karakterek igencsak idegőrlőn viselkednek, cselekedeteikben rengeteg infantilis megnyilvánulás található, emiatt pedig egy pillanatra sem sikerült megkedvelnem őket (és hát ez egy horrorfilmnél igencsak nagy probléma).

A másik hatalmas gondom a film technikai kivitelezésével volt. Tudom, hogy nem egy mostani moziról beszélhetünk, és gondolom, hogy a költségvetése sem volt túl nagy, de azok a technikai megoldások, amiket alkalmaz a film, nem egyszerűen rosszak, hanem végtelenül rondán festettek.

Mindent egybevéve még azoknak sem ajánlom tiszta szívből ezt a filmet, akik hozzám hasonlóan kedvelhetik a régi olasz horrorfilmeket.

32 Paganini Horror  (1989)

horror | zenés

Paganini, a híres olasz zeneszerző a legenda szerint halála előtt készített egy kottát a Sátánnak. Egy rockbanda mindent megtesz, hogy sikeres legyen, ezért az egyik bandatag... több»

1