A szó, hogy szerelmem, egy erős érzelmi kifejezés. A film önmagában nem tudja ezt átadni nekünk, és nem érezhető benne a mély érzelmi válság. Szép és jól komponált, de valahogy mégis nem tudott a "szerelmem" megfogni, ez valahogy nem illet bele. Nem érzetem olyan átható, mély érzést, mint más, nagy romantikus filmeknél.
Egy középszerű történetként tudom értékelni, amit szerintem jól jelenítettek meg, de adósak maradtak az érzelmekkel. Egy igazi ölelés, csók vagy egymás karjában akár egy szenvedélyes jelenet. Szóval az igazi érzés elmaradt. Amit viszont kapunk, az akár tanulságos is lehet elemeiben. Szeretem a romantikus filmeket, de igazából ezeket osztályozni a legnehezebb.
Összességében a forgatókönyv közepes és jó között van. A rendezés viszont szerintem jól sikerült. A szereplők a forgatókönyvhöz hasonlóan nem tudtak nagyot alakítani, mert néhol nagyon gyenge is lett. A hang és képi effektek jók lettek. Így szigorúan a három csillagot tudom erre a filmre adni. Ami tetszett, a környezet és a rendezés, ami megért volna négy csillagot, de a történet folyamata és a szereplők érzelmi kivetítése már sajnos csak a hármas és kettes kategóriát adta vissza nekem. A történet szép, jó, és remekül is végződik, de hiányérzetünk marad.
Azt hiszem, az igazi szívdobbanás, ami nekem hiányzott. Néhol túl gyermeteg a felnőttek viselkedése, néhol túl komoly, így a film is ingadozik. A vígjáték szerepe érezhető, és talán még jó is, de nem illett bele a filmbe. Kikapcsolódásnak tudom ajánlani mindenképp, nagyon szép családi film, ami akár életszerű is lehet. Üdv, Yosi
