Egy igaz barátság története

2021.11.01 21:22 Artemisia Olvasottság: 206x

5

Digitalizált világunk aktuális problémáira hívja fel a figyelmet a Locksmith Animation első animációs filmje. A Hibás Ron görbe tükröt tart a fagyasztói társadalomnak, és a gyerek nyelvén beszél az egyre nagyobb méreteket öltő közösségimédia-függőség káros hatásairól, leginkább a valódi emberi kapcsolatok hiányáról. Arról, hogy ma már az elektronikus eszközeink a legjobb barátaink, vagy akár arról, hogy valaki digitális barátokkal körülvéve is lehet magányos. Ez persze meglehetősen sablonos téma, és a rajzfilm faékegyszerűséggel tálalja, de mégis roppant szerethető történet, mert rengeteg érzelem tölti meg. Olyan őszintén mesél magányról, kirekesztettségről, barátságról,elfogadásról és lájkokban, követőkben nem mérhető belső értékekről, hogy a legtöbbünk valószínűleg magára ismer Barney karakterében. Valószínűleg mindannyian éreztük magunkat néha úgy gyerekkorunkban mint Barney és szembesültünk a karakterén keresztül tárgyalt kérdéskörrel.

A Barney és Ron között szövődött barátság egy nagyon szép és meghitt történetszál, hiszen olyan értékeket helyez előtérbe, melyek kiveszőben vannak korunkban: őszinteség, szeretet, kölcsönös törődés, elfogadás, offline időtöltés. Társadalomkritika mellett "coming of age"-törtenet is ez egyben, hiszen nemcsak Barney életről és világról alkotott képe változik meg drámaian a történet végére, hanem az összes gyerekszereplő komoly fejlődésen megy át. És ha már felnövéstörténet: a rajzfilm elején éppen a bájos bugyutasága miatt megkedvelt Ron erkölcsi áldozata sem elhanyagolható tényező.

Összességében nem kell egy Disney-mese didaktikusságára vagy egy Pixar-film mély gondalatiságára számítani, de a Hibás Ron nem is akar több lenni, mint ami, tisztában van a saját határaival, nem ígér semmi olyat amit ne tudna megvalósítani, és éppen ezért működik.