A Netflix Sandra Bullock főszereplésével készült posztapokaliptikus drámája különleges (bár a Hang nélkül után egyedinek éppen nem mondható) témához nyúlt. A világon futótűzként söpör végig az ismeretlen eredetű és kilétű lények inváziója, akik öngyilkosságra késztetik azt, aki csak rájuk néz. Az egyetlen esély a túlélésre az önkéntes világtalanság, és az alkalmazkodás az új életformához, amiben legfontosabb érzékszervünknek - a szemünknek - vajmi kevés szerepe van. A film alapjául szolgáló mű, Josh Malerman zseniális regénye lebilincselően járja körül az ezzel járó nehézségeket, mesteri módon használja fel a helyzet szülte bonyodalmakat a feszültségteremtéshez. Ezzel szemben Susanne Bier rendezése felületesebb képet fest, gyakorlatilag egy napba sűríti az apokaliptikus eseményeket (Malorie reggel még nem is tud az öngyilkossági hullámról, mielőtt a nővérével elindulnak az ultrahangvizsgálatra, a híradások még csak Romániából és Oroszországból számolnak be a szokatlan jelenségről, de mielőtt hazaérnének, már megérkezik hozzájuk is).
Malerman könyvének legnagyobb erőssége mégis az, ahogy a lényekkel való találkozást átadja. A borzongás magasiskolája az, ahogyan érzékelteti a szavakkal le nem írható borzalmat, a csontokig hatoló rettegést, az őrület felfoghatatlanságát - mindezt anélkül, hogy bármi konkrétumot mondana magukról a lényekről. A film, bár szintén semmit sem mutat meg, és fenntart ugyan egy bizonyos feszültségi szintet, de nem sikerült olyan szervesen beépíteni az ismeretlentől való félelmet a cselekménybe, ahogyan a regény teszi, sőt a film esetében tulajdonképpen megtévesztő a horror titulus, mert sokkal inkább a drámára helyezi a hangsúlyt. Olyan kevés információt ad a jelenségről, a lények mibenlétéről, hogy sokkal inkább szükséges rossznak, mint félelmetesnek vagy fenyegetőnek érezzük a jelenlétüket. Karakterei közül a legtöbbet meg sem próbálja kibontani, Malorie kivételével sablonkarakterekkel dolgozik, talán Douglast érdemes megemlíteni John Malkovich alakításában, illetve Sarah Paulson karakteréből jóval több játékidőt is elbírt volna a film, pazarlás volt olyan hamar kiírni. Sandra Bullock mint Malorie cipeli tehát a vállán az egész filmet, aki ki is tesz magáért, és fantasztikus alakítást nyújt. A cselekmény 2 idősíkja Malorie személyiségének 2 eltérő állomását ábrázolják, Sandra Bullock pedig hitelesen hozza a terhességével nehezen szembenéző, a saját anyaságát el nem fogadó nőt, és a gyermekeiért harcoló, a történet végére szerető és gondoskodó anyát is.
Suzanne Bier filmjében a Föld lakosságát lemorzsoló invázió sokkal inkább csak keretet szolgáltat a szereplőknek az önmagukkal, az érzékek elvesztésével és az elemekkel folytatot harchoz. Ami végtére működik is, mert ha önmagában nézzük, a Madarak a dobozban egy korrekt thrillerelemekkel tarkított túlélődráma, feszült történetvezetéssel, érdekes kérdésekkel, átélhető helyzetekkel és egy kiváló színésznővel, viszont ha olvastuk az alapanyagot, amiből adaptálták, akkor nehéz nem arra gondolni, hogy még mennyire lehetett volna fokozni az élményt és a minőséget.
80 Madarak a dobozban (2018)
Egy nőnek és két gyermekének egy veszélyekkel teli világban kell két nap alatt biztonságos helyre jutnia - bekötött szemmel. több»
Szereplők: Sandra Bullock, John Malkovich, Sarah Paulson, Parminder Nagra, Jacki Weaver
