Matt Reeves rendező A majmok bolygója rebootsorozatának középső és lezáró részeivel lépett be a nagybetűs blockbusterek világába. Korábban pedig a nagysikerű vámpíros gyerekhorror, az Engedj be amerikai remake-jéről volt ismert, ami egy tisztességesen kivitelezett, de az eredeti film hangulatát megismételni képtelen alkotásként gyarapította az elfeledett újrafilmek sorát.
Reeves tehát kifejezetten szeret "hozott anyagból" dolgozni, főleg, ha a borongós hangulat és a speciális effektek adják a történetek esszenciáját. Így a Batman a rendezői életmű logikus folytatásaként került bele Reeves repertoárjába. Méghozzá olyan jól illeszkedve a sötétség és a nyomasztó hangulatú történetek sorába, hogy a címszereplő szuperhős emberi oldala ezúttal alig látszik ki a denevérember páncélja alól.
Míg az Engedj be vámpírlánya a gyerekkor és a túlvilági szörnylét, Caesar, a majmok fejedelme pedig az emberi világ és a főemlős civilizáció között kereste saját magát a rendező korábbi filmjeiben, addig Batman a romlott világon bosszút álló végzet és az elesettek megmentőjének önfeláldozó szerepköre között vívódik. A köpenyes igazságosztó korábbi filmes karaktereivel ellentétben a konfliktus nem a milliárdos playboy, Bruce Wayne és éjszakai alteregója, Batman között húzódik. Hanem Batman hősi énjének kezdeti ellentmondásait tárja elénk. Ezzel frissítve fel a bőregér-adaptációk sorát.
Mindehhez képregényesen stilizált látványvilág és elnyújtott játékidő is társul. A Batman önmagában mégsem elég érdekes vagy újszerű ahhoz, hogy önálló filmként lekösse a figyelmet. A központi nyomozás narratívája ugyanis hamar unalomba fullad, és a rejtély megoldása is zavarbaejtően sablonos.
Matt Reeves filmje nem reformálja meg tehát a szuperhősfilmek műfaját, ahogy Nolan A sötét lovag-trilógiája tette egy évtizeddel ezelőtt. A Batman mégis éppen elég jó alapozás a karakter újabb értelmezéséhez, amit remélhetőleg a bevezető résznél izgalmasabb folytatások követnek majd!
