Sandra Bullock, Channing Tatum, Brad Pitt és Daniel Radcliffe klasszikus, kincskeresős-romantikus filmeket idéző kalandjának fő inspirációjaként A smaragd románcát nevezték meg az alkotók. A film többször is tudatosan reflektál Robert Zemeckis klasszikusára. A sztori szerint, a Sandra Bullock által alakított Loretta Sage, Kathleen Turner Joan Wilderéhez hasonlóan, kalandregényeket ír, és nem is sejti, hogy hamarosan a saját könyveit is felülmúló kalandba csöppen.
Humoros expozícióban vezetik fel, hogy a magányos özvegy, Loretta mennyire nem találja a helyét a modern, digitális világban, mennyire különböző az életstílusuk a regényei borítóján modellkedő szépfiúval, Alannel (Channing Tatum). De nincs ideje sokáig búslakodni, ugyanis a kisebbségi komplexusban szenvedő milliomos, Abigail Fairfax (Daniel Radcliffe) egy legendás kincs után kutat egy trópusi szigeten. és meg van győződve róla, hogy Loretta el tudja vezetni a kincshez. Nemes egyszerűséggel elrabolja az írónőt, akinek rögtön segítségére siet ügyetlen, de mindenre elszánt modellje, Alan, valamint a vérprofi specialista, Jack Trainer (Brad Pitt). Az elfuserált mentőakció után Loretta és Alan a vadregényes dzsungelben menekülésre kényszerülnek.
A jól sikerült nyitány után a rendezői széket elfoglaló Nee-testvérek azonban hamar elveszítik a lendületet, és a cselekmény, valamint a tétek egyre súlytalanabbá válnak. A kincskeresős szál lassan elsikkad, majd hirtelen visszarántják, mintha mindvégig azon lett volna a fókusz, pedig nem. A dzsungel, mint potenciális kalandforrás nincs kiaknázva, olyannyira, hogy a szereplők miután megtalálták a kiutat, önként mennek vissza. Akad néhány szórakoztató akciójelenet (különösen azok, amelyekben Brad Pitt is szerepel), de a játékidőhöz mérten kevés az akció, kevés a kaland. A szerelmi szál, bár mindvégig a levegőben lóg, és gyakorlatilag az első jelenettől fogva készítik elő, mégis kapkodó, összecsapottnak érződik a pár egymásra találása. Szó se róla, Bullock és Tatum remek páros, és nagyon jó kémia van köztük, de ez sokkal inkább a humorra és csipkelődésre van felhúzva, mint a romantikára. A humor működőképes részét Loretta és Alan folyamatos szócsatái, valamint Fairfax szerethető ripacskodása, pulykamérges kirohanásai jelentik ( az olyan karakterek humora, mint Beth, Allison vagy Oscar inkább a kínos kategóriába sorolandók). Néhányszor megvillan a kalandfilmek sablonjainak önreflexív kifigurázása is, azonban a rendezőpáros ezzel a vonallal sem kezd semmit, mintha nem tudnák eldönteni, hogy a film komolyan vegye-e magát, vagy sem. A múmiás poénon (amit a biztonság kedvéért kétszer is elsütnek), és a kígyós monológon kívül, 1-2 óra elteltével gyakorlatilag semmi sem marad meg.
A színészek, a vékonyan megírt szerepek mellett is jól teljesítenek. Bullock, Tatum, Pitt hozzák az elvárható szintet, de aki igazán lubickol a szerepében, az Daniel Radcliffe. Nála szimpatikusabb főgenyát aligha kaphatott volna a film.
Az elveszett városban minden megvan, ami egy igazi blockbusterhez kell, mégis takaréklángon ég, így megmaradt középszinten. Sztárparádé ide vagy oda, ez bizony nem lesz az új A smaragd románca. Pedig lehetett volna.
64 Az elveszett város (2022)
akció | kaland | romantikus | vígjáték
A zseniális, ugyanakkor visszahúzódó írónő, Loretta Sage (Sandra Bullock) azzal töltötte az egész karrierjét, hogy népszerű romantikus-kalandregényeiben egzotikus helyekről... több»
Szereplők: Sandra Bullock, Channing Tatum, Daniel Radcliffe, Brad Pitt, Bowen Yang
