Azért elnézést, de Umberto Lenzi egy jó rendező.
Példaképpen felsorolnám egy-két jó, vagy ismertebb filmjét, aztán utána tessék nyelni egy nagyot, majd meg kell nézni ezeket a filmeket, nem fanyalogni.
Nézzük a teljesség igénye nélkül:
Orgasmo (1972), Roma a mano armata (1976), Il cinico, l'infame, Il violento (1977), Spasmo 1974, Paranoia (1970).
Talán ezek nem annyira rossz mozik, főleg hogy Dario Argento és George A. Romero is írt már Lenziről pozitív dolgokat.
De hamarjában nézzük, miről is szól a film.
A híres énekesnő, Jenny Ascot (Evelyn Stewart) vagy (Ida Gialli) Martinet-be tart, a kis spanyol városkába, unokatestvéréhez, Martha Caldwellhez (Carroll Baker). Martha már nagyon régen néma, mert a múltban hatalmas trauma érte, mikor látta szüleit egy vonatbalesetben meghalni.
A vidám látogatás hamar tragédiába torkollik, mikor egy fura férfi mintha követné őket, és éjjel, mikor Jenny zajokat hall a garázsból lemegy, de egy ismeretlen alak kegyetlenül megöli őt.
A rendőrség szinte azonnal kivonul és Duran felügyelő (Franco Fantasia) elmondja Marthának, hogy a gyilkosság összefüggésben lehet egy fiatal tini lány halálával, akit sátánista szertartás keretében öltek meg. De ez nagyon rossz iránynak bizonyul a rendőrségtől, hiszen míg a hippi a hűvösön ül, még két brutális gyilkosság történik.
Rossz nyomon járnak, és több embert gyanúsítanak, többek között egy sofőrt (Eduardo Fajardo), és egy okkultista papot (George Rigaud), de ez mind-mind tévút.
Martha barátnőjét, Christinát (Rosa Maria Rodriguez) is megölik, és minden a feje tetejére áll. A rendőrség nem tud megbirkózni az esettel.
Újraindítják a nyomozást, és kiderül, hogy Christina kábítószer túladagolásban halt meg, csak van egy kis gond. Mégpedig az, hogy Christina még életében nem fogyasztott drogot.
A gyilkos körül így viszont szorult a hurok.
Aztán a csavar!
Martha Caldwell a gyilkos, mert féltékeny volt Jenny szépségére, énekhangjára és sikereire. Christina pedig azért kellett, hogy meghaljon, mert rájött az igazságra.
Nem igazán sikerült jó filmet az asztalra tennie Lenzinek, és ez nem csak az ő hibája.
Valahogy senki nem volt igazán "formában". Sem a színészek, sem az operatőr, José F. Agauyo.
Nézhető, de erősen felejtős giallo/thriller.
Volt már ennél jobb is, Signor Lenzi.
De a csajok most is a topon vannak: Silvia Monelli, Ida Gialli, Maria-Rosa Rodriguez és persze Carroll Baker.
Sajnos a színvonal hamar leül, a film belassul. Sok baki, és érthetetlen dolog burjánzik a képsorokon, és Lenzi nem tudja kezelni, javítani, megoldani.
Na mindegy!
Párolt zöldségek és bubis víz.
A kedvenc fotelemben.
