Tökélyre hangolva

2023.02.22 17:20 Tonyka Olvasottság: 1050x

0

Az utóbbi két évben fordultam a sorozatok felé. Ennek magyarázata, hogy nehezen viselem az önismétlést. Rengeteg sorozat működik részről részre ugyanabból az alapból, amik részenként vagy 2-3 részenként ismétlik egymást. Ennek eredményeképpen hagytam abba pár igazi húzónevet.

Szökés, The walking dead, Dexter stb. A mozifilmeket részesítettem egyértelmű előnyben. Talán a Trónok harca után változtak meg a dolgok. Az érdekes karakterek, állandóan változó, sokismeretes egyenletek lekötöttek.

Persze, ehhez kellett egy komoly hiányérzet, mert sajnos az utóbbi évtízedben egyre több a csalódás a blockbusterekben. Instant műanyagtenger (CGI), faék történetek, rémes dialógusok, felületes karakterek, már amennyiben vannak egyáltalán. Aztán sokszor több forgatókönyvíró izzadja össze még ezt is. Ha történetre, többdimenziós karakterekre, érzelmi azonosulásra vágyik az ember, akkor mára jóformán csak a sorozatoktól kapjuk ezt meg. Ezt a sorozatot Harrison Ford miatt kezdtem el nézni, gondolván, talán ő nem ír alá vacak forgatókönyvre. Előnyöm, hogy semmit nem tudok erről a történetről. Az első rész egy ideig talán kicsit még untatott is, úgí a feléig. Lüktető érzelmes zene, szép tájak, de olyan idegen volt az egész. Vadnyugati western a városiasodás peremén, lovak, coltok és automobilok. Egészen sajátságos hangulat, amit nem igazán tudtam hová tenni nagy hirtelen. Aztán szépen felvezették a három szálat, ami uralja az alapokat. Mindhárom szál lenyűgöző, minden karakter figyelemreméltó. Fajsúlyos párbeszédek, tágra nyílt szemekkel bámul az ember a kinyitott időablakon keresztül, egy letűnt kor erényeit és romlottságát. Felváltva felemelő és brutális, amit láthatunk. Közben elvétve a jövőbe is üzennek nekünk, azzal, mikor nem akarnak háztartási gépeket vásárolni. Két kontinensen járunk, egyszerre kaland, dráma és romantikus műfaj keveredik. Bárhol is járunk, a készítők profi módon teremtik meg a helyi atmoszférát. Izgulunk, néha elmosolyodunk, máskor meg elérzékenyülünk. Szinte minden rész úgy ér véget, hogy azonnal nyúlunk a távirányítóhoz, indítani a következő részt. Gondolkodtam, hogyan tudnék belekötni, nem tudtam. Nyilván lehetne, ha nagyon akarna az ember, de ilyen szintű szórakozás esetén eszembe sem jutna. A fényképezés, a tájak káprázatosak. A látvány csillagos ötös, nem tudom, hogyan oldották meg az afrikai állatos akciókat. Az biztos, hogy sok Marvel műanyag megirigyelhetné a megvalósítást. Ki kell emeljem a zenét, ami zseniális, egész film alatt, minden percben ott lüktet a fejünkben. Rengeteget ad a hangulathoz, mondanom sem kell, ma már ez a dolog is fehérholló. Az öreg miatt kezdtem el nézni, de közel sem ő a legnagyobb durranás. Helen Mirren játéka annyira elképesztően erős, hogy ha egyedül lenne csak ő, akkor is szívesen nézném. Brandon Sklenar és Aminah Nieves is pokoli erős. Az ötödik részig jutottam, egyelőre zseniális. Alig várom, hogy folytathassam.