2023.07.02 08:25 Interfectorem Sabnock Olvasottság: 138x
2

Egy klasszikus a 90-es évek elejéről

William Friedkin.

Most soroljam a filmjeit?

Egy klasszikus a 90-es évek elejéről

Oké.

Csak úgy szőrmentén.

Francia kapcsolat (1971), Az ördögűző (1973), A félelem ára (1977), Sátáni megszállottság (1988), Tizenkét dühös ember (1997), Veszett vad (2003) stb. stb.

De vissza jelen filmünkhöz.

Hiszen mindannyiunkban ott a félsz, amikor kisbabánkat egy teljesen idegen ember kezébe adjuk, hogy egy számunkra ismeretlen dadus vigyázzon rá egész nap, amikor éppen nem vagyunk otthon.

William Friedkin természetfeletti-misztikus horrorjában az imént vázolt sztereotípiát erősíti fel, melyben az újszülött gyermekre felügyelő fiatal és gyönyörű hölgy egy egészen sajátos és félelmetes kapcsolatot ápol az erdő fáival és állatvilágával.

Phil (Dwier Brown) és Kate (Carey Lowell) új házba költöznek, amit egy kandalló előtti hatalmas szeretkezéssel ünnepelnek meg, rá kilenc hónapra pedig megszületik az áldás, gyermekük, Jake. Mivel mindketten fontos munkát végeznek, egy rendkívül hozzáértő és nem mellesleg csinos, Camilla (Jenny Seagrove) nevű bébiszittert szerződtetnek, hogy legyen, aki huszonnégy órában vigyáz a család legifjabb tagjára.

De a csavar persze nem maradhat el.

A dadával látszólag semmi gond sincs.

Látszólag.

Hiszen szabadidejében igencsak rosszarcú embereket gyilkoltat meg az erdőben a nagyon morcos óriásfával, máskor pedig farkasokkal tünteti el potenciális udvarlóját.

Merthogy Camilla valójában egy természetfeletti erővel rendelkező druida varázslónő, aki csecsemők áldozatával próbálja magát örökre életben tartani.

A gyermeket középpontba helyező alapszituációja már-már annyira klasszikus alapvetésnek számít a szememben, mint mondjuk, csak így hirtelen a Rosemary gyermeke vagy az Ómen.

Szerencsére (szerencsénkre) Az ördögűzőt is levezénylő William Friedkinnek sikerült egy egészen korrekt és ütős produkciót összehoznia – nem kell félni, a fával operáló jelenetek is kifejezetten nézőcsalogatóak, de az éppen fává változó dadával is minden rendben –, legfeljebb a film kétezres évek utáni megtekintése ronthat némelyest az élményen, hiszen az agyunkat már kiégette a CGI.

Sőt, továbbmegyek, vérfarkasokról szóló filmeknél nem látni ennyi négylábút, mint itt, és persze a fedetlen (kifejezetten szép) keblek sem maradhatnak ki. Aki tehát természetfeletti jellegű klasszikus horrorra vágyik, annak kellemes élményt jelenthet ez röpke másfél óra.

És egy pár jelenet erejéig láthatjuk még Miguel Ferrert, Theresa Randle-t, Xander Berkeleyt, és például Jack David Walkert.

Jó kis mozi, a fanok semmiféleképpen nem hagyhatják ki.

Nálam ez 81%, és négy csillag.

dráma | horror | misztikus | thriller

A vérszomjas dada című thrillerben Phil és Kate új dadát fogad fel kisbabája mellé. A tökéletes bébiszitter azonban sötét titkokat őriz... Annak idején ugyanis a druidák a... több»

2