Tisztázzuk gyorsan a sztorit, utána pedig beszélgessünk a filmről!
Ash (Bruce Campbell) visszatért a sötét erdőbe, és barátnője, Linda társaságában (Denise Bixler) egy elhagyatott erdei kunyhóba élnek, ahol Ash felfedez egy a sumér korból fennmaradt titokzatos könyvet, a Holtak Könyvét, valamint egy felvételt, amelyen egy már elhunyt professzor felolvassa a könyv ősi írásait.
Hamarosan életre kel az erdő démonikus lénye, megszállja Linda testét, aki rátámad Ash-re.
Természetesen Ash már tapasztalt démon ügyben, úgyhogy egy jól irányzott mozdulattal egy ásó segítségével lefejezi, majd szép komótosan elássa barátnőjét.
Az erdő démonai azonban nem hagyják szabadulni az erdőből.
Hamarosan Linda „kellemesen” rothadó teste is felbukkan, az önálló életre kelt levágott fej pedig beleharap Ash kezébe, mire a kéz függetleníti magát tulajdonosa akaratától, és Ash-re támad...
Már az Evil Deadben is pislákolt a fekete humor, és néha tényleg csak nagyon kevesen múlt, hogy ne söpörje el a „forest/demon” kombináció félelmetes atmoszféráját, de Raimi mesterien járta a kötéltáncot, és akármi legyek, ha nem a ’80-as évek egyik legjobban rendezett filmje, iszonyatosan pörgős, feszes tempóban!
Ugyanaz a történet és a setting, de van egy-két nagyon fontos különbség, ami miatt a film szerintem túlszárnyalja az előzőt.
Ez egyrészt maga Ash.
Ez a karakter egyszerűen fenomenális és bombasztikus!
Nagyon érezhető, hogy az őt alakító színész, Bruce Campbell mintha csak saját magát adná, olyan hihetetlen könnyedséggel alakít.
Már-már improvizáció szagú az egész.
Hirtelen az ő nyakába szakad ez az egész rémálom, ahol vér ömlik rá a falból, és tárgyak elevenednek meg a lakásban, vagy a fejetlen, rohadó testű barátnője láncfűrésszel kergeti, de a poén, mikor a démon által megszállt keze tányérokat csapdos a fejéhez, és sorolhatnám még igen sokáig!
Ráadásul mindezeket az akadályokat hol pofátlanul nyeglén, hol meg hőshöz nem méltó, szinte „chaplini” komikus ügyetlenkedéssel fogadja.
Ez a film horror vígjáték?
Hát persze hogy nem!
Határozottan nem!
Nagyon is kőkeményen horror, mivel ha beleképzeli magát az ember a főszereplő helyzetébe, akkor érezni, hogy a legsötétebb poklot élheti át.
De akkor mi végre vannak vagy kellenek a humoros beütések?
Egyrészt, mert itt a hangsúly a mindent elsöprő őrületen van, ahol az ember tehetetlenségében már nevet a saját helyzetén.
A filmben olyan fura és gusztustalan lényekkel állunk szemben, akik az elménket és az idegeinket tépkedve próbálnak kínozni mindaddig, amíg bele nem őrülünk.
A valóság és a realitás egy idő után teljesen elmosódik, és ennek a kettőnek a váltakozása nagyon jól van időzítve a filmben.
Együtt kacagunk és ijedünk meg Ash-sel, aki teljesen magával ránt minket a történetbe, ő a mi hatalmas kapaszkodónk ezen a hullámvasúton, és az ő reakciói néha egyben a mi reakcióink is.
Ash az első részben még csak egy tipikus amcsi tinédzser volt, a horrorfilmek ezer éves kliséi szerint egy potenciális áldozat, aki végül társai csúfos halála után utolsóként maradt talpon, állva a sarat.
Óriási és kiemelkedő jelleme nem is volt, teljesen egyszerű, visszafogott, csendesebb, jelentéktelenebb figura, itt viszont beleidomul a film humoros, harsány stílusába.
Egy totál laza jellem lesz, aki menő egysorosokat puffogtat egymás után, a „béna áldozatokra” jellemző humorosság keretében Campbell is jócskán „túlmegy már a csúcson”, a karaktere maga lesz a nyerő komikum, mikor sorra állítják próbára a démonok, spriccel rá mindenféle vér, bél, gennydarabok, testnedvek, elesik, felkel, majd újra pofára esik, és sorra érik a különböző gusztustalan események.
Egyformán lélegzünk vele, ezzel a kultikus magasságokba emelkedett figurával, akiből az elején még semmit sem nézünk ki!
Persze Sam Raimi is „beszáll” a buliba, és ezt újra és újra képes fokozni, amikor már azt hitted, az abszurditás elérte a határait, jön mondjuk egy helyéről kirepülő szemgolyó és egy tátott száj meghitt aktusa.
Azóta is Peter Jackson Hullajó! című filmje szerintem az egyetlen, ami ilyen sziporkázóan volt képes használni ezt a fajta gore-t!
Vérzik a fal, és a hintaszék magától mozog?
Sebaj!
Minek megy vissza Ash és a nője a sötétségbe?
Miért?
Hát hogy minket szórakoztassanak!
A stáb sem semmi!
A forgatókönyvíró és a rendező egyben maga Sam Raimi, az operatőr Peter Deming, a zenékért Joseph LoDuca a felelős, a vágó pedig Kaye Davis.
A színészek!
Bruce Campbell a fő karakter, mellette pedig Dan Hicks, Sarah Berry, Kassie Wesley DePaiva, Lou Hancock, John Peakes, Richard Domeier...
Az IMDb-n a film 176 ezer vélemény után 7,7/10-es. A TMDB-n 2759 vélemény után 76%-on áll a film, nálam pedig 99%-on, és természetesen öt csillag, ha már nem lehetett többet!
Ash (Bruce Campbell) barátnőjével, Lindával (Denise Bixler) egy erdei kunyhóba megy, hogy együtt töltsenek egy kis időt. A kunyhóban egy magnót találnak, amin egy titokzatos... több»
