10/5.5 – A klasszikus eldobható változata

2023.10.10 22:46 Jocpappa Olvasottság: 440x

4

Király volt a premier előtti vetítés, köszönöm, Mafab!

Idén 50 éves az Ördögűző, a 10 Oscarra jelölt, kiváló horror mérföldkő, a műfaj egyik alfája. Azt gondolom, hogy TELJESEN FELESLEGES a 2023-as requelt hozzá hasonlítani. Nyilvánvaló, hogy labdába sem rúghat mellette. Mintha egy 200 éves cizellált, kézzel faragott vörösfenyő négyajtós szekrényt hasonlítanánk az IKEA-s pozdorjalapból készült tömeggyártotthoz. Sajnos ilyen az eldobható, egyszer használatos jelenkor.

Onnantól, hogy el tudunk vonatkoztatni a nyilvánvalótól, és kicsit engedni a felesleges elvárásainkból, a 2023-as folytatás egész nézhető darab. Az első órában azt hittem, egy igazán decens, szépen felépített film lesz, amit csak a fent leírt elvárások miatt szedtek szét kritikailag. Sajnos nem így lett, de a film első fele tényleg ezt a látszatot kelti, egész okosan felépített. Nagyon sok az eredetiből átvett elem – nem mindig egyértelmű, hogy tisztelgés, vagy koppintás. Rendben vannak a szereplők, nem hoznak idegesítő döntéseket, és nem mossák az agyakat sem propagandával. (Ezért külön köszönet!)

A hiba, hogy a lassú építkezés egy elég bazári, ördögűzős közhelyeket pufogtató fináléba torkollik. Vannak jó ötletek és apró újítások, de egyik sem elég nagyszabású ahhoz, hogy vigye a show-t. Sokkal, de sokkal elmésebb befejezésre enged következtetni az addigi építkezés, de ez végül elmarad.

A végső összhatás miatt tucat plázahorror válik a filmből, ami bár nézhető, de garantáltan elfelejtjük, már a moziból hazaérve.

Érdekes csávó ez a David Gordon Green. Nem gondolom rossz rendezőnek, egyszerűen csak hiányzik belőle az extra tehetség, ami kiemelné. Emellé pedig túl nagy címek rendezését vállalja. Biztos, hogy baromi ideges lennék a helyében, mert látszik, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy jók legyenek a filmjei, mégis hiányzik az a megfoghatatlan plusz, ami a kiemelkedően tehetséges rendezők filmjét szenzációssá teszi.