Magyar szociodráma a lakótelepen és az idősek otthonában. A kivitelezés a szokásos motyogós, lelassult, de az átlagosnál így is több jó pillanata van Hevér Dániel első filmjének. A környezet és az arcok mindazonáltal a nagy általános magyar levertséget, letargiát és apátiát tükrözik, visszafogott tónusokkal fényképezett, idejétmúlt környezetben elhelyezve, így a nézőnek biztos, ami biztos, kicsit vigyáznia kell, nehogy felvágja az ereit a végére.
Béla (Szacsvay László) egy öreg, magáról nehezen gondoskodó piás, a fia a családjával Berlinben él, a felesége elhagyta. Egy ittas háztartási baleset után a fia lerakja egy öregek otthonában, ahonnan nagyon le akar pattanni. Az otthonban dolgozik Zoé, a fiatal közmunkás (Lilla Kizlinger), ő az iszonyú anyjától és annak a követhetetlen párkapcsolataitól akar minél messzebb kerülni. Béla és Zoé összecimbizik a köztük lévő generációs szakadék miatt, nyilván a hasonló szorult és otthontalan érzésük okán. Ez rendben van, de nem ad ki egy filmet.
Kizlinger Lilla már a Magyarázat mindenre című filmben is nagyon artikulálatlanul beszélt, de most tovább romlott a helyzet, és égető szükség lett volna egy utószinkronra, vagy amennyiben a művésznő és a rendező ragaszkodott az eredeti hanghoz, akkor egy beszédtanárra/logopédusra. Réti Adriennek jár a tisztelet, a ruháiból kifolyó, szétcsúszott, nagyon egyszerű nőt alakít Zoé anyja szerepében, méghozzá kifogástalanul.
A film költségvetése minimális lehetett, például az idősek otthona és a polgármesteri hivatal jelenetei szemmel láthatóan ugyanabban az 1970-es évekbeli épületben voltak leforgatva. Nem rossz, de kevésbé ájultam el, mint a film értékelőinek többsége.
82 Valami madarak (2023)
Béla egy makacs idős férfi, aki magányosan él, és erősen idegenkedik a változásoktól. Amikor fia egy kisebb baleset után idősek otthonába helyezi, Béla úgy érzékeli, mintha... több»
Szereplők: Szacsvay László, Andai Kati, Kizlinger Lilla, Barbinek Péter, Fazekas István
