Amikor Peter Jackson bejelentette, hogy J. R. R. Tolkien klasszikus meseregényét, A hobbitot is vászonra viszi, sok rajongó szívét megdobogtatta a hír. A Gyűrűk Ura-trilógia ugyanis mérföldkőnek számított a fantasyfilmek világában, így az elvárások hatalmasak voltak. A 2012-ben bemutatott A hobbit: Váratlan utazás azonban kettős fogadtatásban részesült: míg sokan újra elmerülhettek a szeretett világ varázsában, mások inkább túlzónak és feleslegesen elnyújtottnak érezték az első részt.
A történet alapja Tolkien egyszerűbb hangvételű regénye, amely eredetileg gyerekeknek íródott. Jackson azonban nem elégedett meg egy könnyed, mesés kalandfilm megalkotásával. A forgatókönyvbe számos kiegészítést emelt be a Tolkien-univerzum más írásaiból és jegyzeteiből, hogy A hobbit történetét szorosabban illessze a Gyűrűk Ura epikus ívéhez. Ez a döntés egyszerre erőssége és gyengesége a filmnek. A Váratlan utazás első óráját sokan vontatottnak tartják: Bilbó (Martin Freeman briliáns alakításában) hosszan tépelődik otthonában, míg végül Gandalf (Ian McKellen) és a tizenhárom törp belerángatja a kalandba. Ugyanakkor éppen ez a lassabb felvezetés ad lehetőséget arra, hogy a néző jobban megismerje a karaktereket, és ráhangolódjon a hobbitok békés, idilli világára, mielőtt elindulnánk a veszélyekkel teli útra.
A film erőssége kétségkívül a vizualitás. Középfölde tájai újra lenyűgöző szépségben tárulnak a vászonra, Jackson kamerája élvezettel időzik a zöldellő dombokon, komor hegyláncokon és sötét erdőkön. A látványvilág ugyanakkor sokszor digitális trükkökre támaszkodik, ami néha túl steril hatást kelt a Gyűrűk Ura praktikusabb megoldásaihoz képest. Az olyan jelenetek, mint a trollokkal vívott küzdelem vagy a barlangi goblinok elleni harc vizuálisan látványosak, de időnként elvesznek a CGI túltelítettségében.
A színészi játék vegyes, de Martin Freeman kétségkívül telitalálat. Ő testesíti meg leginkább Tolkien hobbitjának esendő, mégis bátor karakterét. Ian McKellen újfent otthonosan mozog Gandalf szerepében, míg Richard Armitage méltóságteljes, komor Thorinként viszi a hátán a törpök történetét. A törptársaság többi tagja azonban inkább karikatúraként jelenik meg, ami részben a forrásanyag könnyedebb hangvételéből, részben a három részre nyújtott cselekményből fakad.
A film legemlékezetesebb pillanata kétségkívül Gollam és Bilbó találkozása. Andy Serkis mo-cap alakítása ismét zseniális, a „rejtvények játéka” pedig feszültséggel és drámai súllyal tölti meg a filmet. Ebben a pillanatban érezhetjük igazán, hogy Jacksonnak sikerül visszafognia a grandiózusságot, és fókuszálni egy intim, karakterközpontú jelenetre. A hobbit: Váratlan utazás egy ambiciózus, látványos, de sokszor túlnyújtott film, amely egyszerre próbál mesés kaland lenni és a Gyűrűk Ura előzményeinek súlyával bírni. Bár nem éri el elődjei epikus magasságait, mégis képes visszarepíteni minket Középföldére, és feleleveníteni azt a varázslatot, amit egyszer már átéltünk. A film legnagyobb erénye, hogy újra találkozhatunk régi ismerőseinkkel, miközben egy új hős, Bilbó megkezdi saját útját a legendává válás felé.
86 A hobbit: Váratlan utazás (2012)
Több évtizeddel A Gyűrűk Ura történései előtt a nyugalmas életet élő Zsákos Bilbót (Martin Freeman) egy izgalmakkal teli kalandra hívja szürke Gandalf (Ian McKellen). A cél,... több»
Szereplők: Benedict Cumberbatch, Cate Blanchett, Ian McKellen, Martin Freeman, Elijah Wood
