Éjjeli ügynök (2023)

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Megvallom nem kedvelem túlságosan a műfajt. James Bond, Mission Impossible stb. nem a kedvenceim. Biztos van alapja az életben ezeknek a dolgoknak, de valahogy távol áll tőlem, ez a dupla fedett ügynőkösdi. A mindent átszövő néha túlbonyolított fordulat fordulat hátán történet vezetés. Ennek fényében igazán hízelgő az értékelésem. Újat ugyan nem hoz ez a sorozat, valamilyen formában ezerszer láttuk már az összetevőit, talán kicsit unalmas is már, hisz túl nagy lehetőségek nincsenek. Ahogy az életben is, a hatalom, és a még nagyobb hatalomra vágyás szolgáltatja az alapokat. Megszokott módon itt is a kisember lesz a homokszem az amúgy jól működő tervben. A karakterek kellően érdekesek. Szépen beszippant a nyomozgatósdi, próbáljuk magunk is megoldani a rejtélyt. Az izgalmakat változó sebességgel adagolják, apró pillanatokra néha leül a sztori, de mindent összevetve kellő dinamikával haladunk a befejezés felé. A főbb szereplők jól hozzák a rájuk bízott karaktert. Valamennyire még a negatív szereplők hátteréből is kapunk ízelítőt. Megfelelő mennyiségű csavart kapunk, így végig fenntartják az érdeklődésünket. Tisztes iparosmunka szokták mondani, és valóban. Természetesen nyitva hagyták a folytatás lehetőségét, gondolom ha megfelelő nézettséget hoz, akkor jön a második évad is.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Egy újabb sorozat, ahol kábé az első részben már tudod, hogy ki a tégla. De végig lehet nézni. Szórakoztató, valamelyest pörgős, de nem egy agyoncsavart sztori. Amolyan „amerikai politikusok mindig kevernek egy kis [email protected], ha kell akkor sajátjaik vére... több» árán is, de majd jön az ismeretlen jószívű igazság bajnoka, akik megnyeri a harcot, leleplezi az összeesküvést és még a csajt is meghúzza”-típusú sorozat. Hogy feltétlenül szükség volt tíz részre, hogy megértsük, mi miért történik? Nem. Simán bele lehetett volna sűríteni ennél kevesebb részbe is a sztorit. Ám kikapcsolódásnak egy popocorn zabálós, esős délutánra egy rohadtul [email protected] hét után pont jó. De tudod mit? Ne hallgass rám! Nézd meg, és majd eldöntöd magad! Szóval filmre fel, és jó szórakozást!

A sorozat erősen kezd, valósággal nézeti magát, hogy aztán kicsit ellaposodva, végül hozza a kötelezőt. Egy pörgős, feszült politikai thrillerrel van dolgunk, ami nem szenved hiányt akciókban, de a műfaj kötelező kliséiből sem. A széria betekintést enged a Fehér Ház kulisszái mögé, feltárva az erőviszonyokat és az érdekcsoportok küzdelmét, de nem tud kitörni a politikai thriller műfajának sablonjaiból. A karakterek sem igazán kidolgozottak és eredetinek sem mondhatóak, és bizony sokszor viselkednek logikátlanul vagy hiteltelenül. A sorozat éppen ezért nem váltja meg a világot, de láthatóan a készítőknek nem is ez volt a célja, így közel sem nevezhető egy mélyenszántó vagy igényes thrillernek. Szórakoztatónak és élvezetesnek viszont igen, és ez még akkor is így van, ha sok benne a logikai bukfenc vagy az esetlegesség. Bár nem akart nagyot vállalni, amiért elkészítették azt hozta, és meg is kapta a 2. évada a zöld utat. Én pedig ott leszek a rajtnál!

Az Éjjeli ügynök egy kémsztori, mely a Fehér Ház, merényletek és kettős ügynökök körül forog. Azonban, ha akár csak egy kicsit is belegondol az ember a történetbe, egy olyan lyukas, hibáktól és véletlenektől hemzsegő narratívát kapunk, hogy nehéz kom... teljes kritika»

Két epizód után már unom. :( Mintha egy harmadosztályú tévé-csatorna sorozatát nézném, csak reklámok nélkül. A két főszereplő – nem véletlenül ismeretlenek – hitvány módon játszik, ahogyan az ázsiai főnökasszony és a két bérgyilkos is. Robert Patrick szétműtött képén pedig percekig röhögtem –az a csodálkozóra varrt szemöldökpár felejthetetlen –, sajnos. ;) Felejtős, vannak sokkal jobb sorozatok ennél.

Nem tökéletes, de tisztességes munka, és ami engem illet, szerintem jobb lett, mint amit vártam a politikai kémthriller már-már agyonfilmezett műfaji kategóriájától. Sodró a lendülete, és az irgalmatlan tempó kitart a tíz epizód végéig, olykor még szikrázik is a feszültség a cselekményben. A nagy horderejű politikai összeesküvés különleges és meglepő helyekre vezet bennünket, mindezt a már megszokott amerikai részletgazdag kidolgozással. Robbanás a metróalagútban, autós üldözések, sok lövöldözés, gazemberek a jugoszláv királyi ház címeres gyűrűjével, gonosztevők gyűrű nélkül, könyörtelen Bonnie és Clyde-ot játszó pár: minden tűpontosan, filmesen kimunkálva. Kivétel a 43 éves, az endori boszorkány olcsó szürke parókájába bujtatott Hong Chaut, aki nem kicsit lóg ki a sorból. A színészi munka, a karakterek megjelenítése megfelelő, persze egyik sem tekinthető Oscar-díjasnak, talán ettől a műfajtól nem is elvárt. A film sok durranást tartalmazó, látványos és szórakoztató program, mindenképpen kötelező az akciófilm fogyasztóknak.

A baráti ajánlások és a hype kapcsán kezdtem el nézni, és nem bántam meg. Tetszett, hogy a szereplők újak, nem annyira ismertek. A sorozat a fiatal újonc és a bajbajutott fiatal nő sémát jól hozza. Az elején lassan indult be, de utána nagyon jól pörgött. Jók voltak az akciójelenetek, és a történetvezetés is tetszett. A visszapillantások különösen hasznosak voltak a történet és a karakterek megismerésének szempontjából. Már be is rendelték a második évadot. Az jó kérdés, hogy hogyan fogják folytatni, de egy picit nagyobb költségvetéssel egy nagyon szórakoztató kémes akciósorozat lehet belőle.