Krumplishal

A gyász, amely nem enged el
A Kedvencek temetője Stephen King egyik legsötétebb és legkíméletlenebb történetének filmes adaptációja. Mary Lambert rendezése nem próbálja megszelídíteni az alapanyagot, még ha nem is minden elemében tudja maradéktalanul visszaadni a regény mélységét. Az eredmény egy nyugtalanító, helyenként nyers és kényelmetlen horrorfilm, amely nem az ijesztgetésre, hanem a veszteség feldolgozhatatlanságára építi félelmét. A történet középpontjában a Creed család áll, akik egy látszólag idilli vidéki házba költöznek. A közelben található kisállat-temető és az azon túli ősi temetkezési hely hamar a gyász és a tiltott remény szimbólumává válik. A film legnagyobb erénye, hogy a horror forrását nem a termés... több»

A hang mögötti nő
Az I Wanna Dance with Somebody nem csupán egy zenés életrajzi film Whitney Houstonról, hanem kísérlet arra, hogy egy ikon mögött meglássuk az embert is. Kasi Lemmons rendezése tiszteletteljes, érzelmes és ambiciózus alkotás, amely azonban tudatosan a klasszikus hollywoodi életrajzi filmek biztonságos ösvényén marad. Ennek köszönhetően felemelő és fájdalmas egyszerre – de nem mindig annyira őszinte és kockázatvállaló, mint amennyire Whitney Houston élete megkívánná. A film legnagyobb erőssége kétségtelenül Naomi Ackie alakítása. Nem pusztán eljátssza Whitney Houstont, hanem érzelmileg is megidézi: a bizonytalanságot, az eufóriát, a megfelelési kényszert és az önmagával vívott harcot. Ackie n... több»

Az Avatar: Harmadik rész ismét visszarepít Pandora lenyűgözően részletes világába, ahol a látványvilág és a vizuális effektusok egyszerűen lélegzetelállítóak. A biolumineszcens erdők, a vízi lények és az új törzsek bemutatása igazi filmes csodát nyújt, ami miatt érdemes a vászon előtt ülni. A történet középpontjában Jake és Neytiri családja áll, a karakterek közötti dinamika most is érzékenyen van ábrázolva, de a cselekmény néha túl lassúnak és ismétlődőnek érződik. Bár a látvány és a technikai bravúr magával ragad, a sztori nem hoz annyi új izgalmat, mint várnánk, és egyes mellékszálak kissé felszínesek maradnak. Összességében a film vizuális mestermű, ami a rajongóknak élményt nyújt, de a ... több»

Az apokalipszis árnyékában
Az Ítéletnap különös darabja a kilencvenes évek végi hollywoodi akciófilmeknek. Egyszerre próbál vallási horror, apokaliptikus thriller és klasszikus Schwarzenegger-akciófilm lenni – és miközben egyik műfajban sem válik igazán etalonná, sajátos, nyugtalanító hangulatával mégis emlékezetes marad. Peter Hyams rendezése nem hibátlan, de érdekes kísérlet arra, hogyan lehet a blockbuster-formátumot metafizikai kérdésekkel terhelni. A film alaptémája rendkívül ambiciózus: a sátán megtestesülése, az ezredforduló apokaliptikus félelmei és az emberi hit válsága egyszerre jelennek meg. A történet szerint Lucifer New Yorkban keres testet magának, hogy egy kiválasztott nővel nemzzen gyermeket, ezzel elh... több»

Jeges pokol a kifutópályán
A Még drágább az életed! a folytatások tipikus dilemmájával néz szembe: hogyan lehet túlszárnyalni egy olyan filmet, amely újradefiniálta a műfajt? Renny Harlin rendező más megközelítést választott: nem újragondolni akarta a Die Hard formuláját, hanem nagyobbra, hangosabbra és hidegebbre venni mindent. Az eredmény egy lendületes, látványos, ugyanakkor időnként kissé túlzó akciófilm, amely bár nem éri el az első rész tökéletes arányait, mégis szórakoztató, feszült és méltó folytatás. A történet ezúttal egy repülőtéren játszódik, ahol John McClane – mintha a sors különös humorral rendelkezne – ismét karácsony estéjén találja magát egy terrorista akció közepén. A gépeltérítés és az irányítótor... több»