Ma elpukkantottunk két mafabos promójegyet erre az érdekességre. Nos, valahol feltétlenül megérte, na, de nem úgy, hanem amúgy. Azt gondoltam, hogy Szente Vajk tehetséges, mert néhány éve az egyik színinövendék megdobott jegyekkel a Puskás musicalre, ami a bazinagy Erkelben volt, és tulajdonképpen elég jól működött, sikerült kitöltenie a színpadot mind térben, mind időben. Hát a film az bizony nem színház, meg lehet, hogy az egy egyszeri megvillanás volt akkor. De tényleg, az a musical szerintem sikerült neki, hát ez viszont most nem.
Most nemrég láttuk Herendi Gábor remake vígjátékát, ami eredetietlensége ellenére szórakoztató volt, ilyen előzmény után a magyar filmgyártás iránti friss elfogultsággal és bizalommal szaladtam tátott szájjal az erdőbe, azaz a nézőtérre. Az első 2-3 jelenet alatt világossá vált, hogy muszáj elengednem azt az ötletet, hogy rövid idő alatt a második jó magyar filmhez lesz szerencsém. Ez tipikusan az a fajta hazai produkció, amiben természetellenes és mesterkélt a színészek viselkedése és felolvasós a beszédük. A forgatókönyv se nagy szám, de abból azért ki lehetett volna hozni valamit. Érezhette is Vajk, hogy nagy rá ez a kabát és nem boldogul a kihívással, így bőségesen adagolt női meztelenséggel igyekezett kompenzálni, ezzel kedveskedve a nézők felének. Ha már a film olyan lett, amilyen.
Nagy szerencsém volt, mert kevés időt töltöttem szekunder szégyenkezéssel, és mindössze tíz perc után átálltam Sharknado üzemmódra, innen fogva máris nagyon vicces filmszínházi katasztrófaturizmus résztvevőjévé váltam. Nektek is ezt a fajta megközelítést javaslom a legjobb szívvel. Úgy nézzétek, mint a Megacápa az óriáskrokodil ellen vagy a Lavinacápa című csodákat, és a térdeteket fogjátok csapkodni a röhögéstől. Nem a produkcióval együtt fogtok röhögni, hanem rajta, de a röhögés meglesz.
A kínos jelenetek töretlen egymásutánisága mellett Szente Vajk felvonultat több olyan letűnt celebritást, aki régen is cikinek számított, így viszonylag nagyobb szerepet kap Csonka András, aki még a saját borzalmas Ihász Gábor-feldolgozását, az Állj meg kislányt is elkornyikálja, de többször feltűnik Korda György is, aki azonban nem énekel, kinek sajnos, kinek (nekem) szerencsére. A poénok egész szürreálissá válnak, és egy idő után pont ettől kezdünk el nagyon röhögni az olyan párbeszédeken, amikor az egyik szereplő arra panaszkodik, hogy nem tud pisilni (mert egy ideje épp soha nincs rá megfelelő alkalom), a kivonuló jelmezes szexmunkásnő meg mondja neki, hogy hát az nagyon könnyű, majd megtanítja rá.
A termékelhelyezés már szinte Futni mentem-szerűen agresszív. Számtalan Lexus tűnik fel a Zala megyei golfszálloda környezetében, ahol néha a dödöllére kerül indokolatlan mennyiségű Erős Pista, máskor egy Törley pezsgő címkéjét nézegethetjük hosszabban.
A film rettenetes, de nagyon hálás vagyok a Sharknado-pillanatokért, így adok rá két csillagot.
67 Legénybúcsú (2025)
Alex és Simon háziorvosként dolgoznak, és immár huszonegy éve elválaszthatatlan barátok. Most azonban fordulóponthoz érkeznek: Simon nősülni készül, Alex pedig mindent megtesz,... több»
Szereplők: Csuja Imre, Törőcsik Franciska, Ember Márk, Korda György, Jászberényi Gábor
