Ez egy eléggé megszokott típusú sportfilm, ha láttál már belőlük párat, akkor mindet láttad. Ennek ellenére vannak benne érdekes dolgok, amik miatt megéri megnézni. Először is, jó időutazás. Mai szemmel iszonyú lepukkantnak és szegényesnek hat az az amerikai környezet, ami 1980 körül legendásan fejlettnek tűnt számunkra. 2004-ben, 24 évvel a Lake Placid-i USA-Szovjetunió hokimeccset és az ahhoz vezető amerikai felkészülést kísérhetjük figyelemmel. Szóval a film is régi, a feldolgozott korszak meg olyan, amikor az amerikaiaknál még furák voltak a frizurák és kicsit bumfordik a ruhák, így Kurt Russell mint edző nagyjából úgy fest, mint egy műanyag Lego emberke.
Ami kitűnik a filmből, az az, hogy az amerikai-szovjet (manapság Szovjetunió hiányában 'orosz') rivalizálás kis túlzással élve szinte az emberiséggel egyidős és az élet leghülyébb területein képes megnyilvánulni. Valamit emlékeztetve vagyunk, hogy már 46 éve is folyamat az ment, hogy az amerikaiak és az oroszok felváltva azt mondták, hogy hopp, de szép ország, ezt megtámadom. Ebben az időben a Vietnamból nemrég kiporolt amerikaiak méltatlankodtak az oroszok afgán háborúja miatt. Semmi nem változott, ez lesz mindig, amíg van ez a két ország.
Szóval mivel az amerikaiak és oroszok még olyanokon is képesek mindig farokméregetést rendezni, hogy kinek praktikusabb az űrben használatos íróeszköze, naná, hogy egész hatalmas, világpolitikai jelentőséget kapott az, hogy vajon az amerikaiak képesek-e megverni az oroszokat az ő sportjukban, a jégkorongban. Hát 1980-ban ez végre összejött, és nyilván született is az esetből egy felemelőnek szánt, valójában teljesen a műfajtól megszokott módon leforgatott filmes feldolgozás. Ezt láthatjuk most. Én meg érdeklődéssel várom az oroszok első nagy baseball-győzelmét az amerikaiak felett, és az abból készülő patetikus és hazafias orosz nagyjátékfilmet.
72 Csoda a jégen (2004)
dráma | életrajzi | sportfilm | történelmi
am. Akció
Szereplők: Kurt Russell, Patricia Clarkson, Ty Olsson, Noah Emmerich, Richard Nixon
