Több réteg

2026.05.30 22:34 Moze Olvasottság: <100x

2

Erősen spoileres!

Szerintem nagyon jól kivitelezett, allegórikus élmény volt. Eleve végig minden képletes benne, tulajdonképpen azt az érzést akarja átadni a film, amikor a legbelsőbb szenny énedet próbálod megérteni, megjavítani – ehhez hozzátartozik a terápiára járás is.

Clark a terapeuta hatására elkezdi keresni a kivezető utat a saját elb@szott életéből, de előtte le kell merészkednie az alagsorba, hogy megértse, mégis mi zajlik benne. Nem mellesleg a plusz áramfogyasztás a jelkép arra, hogy amikor sz@rul vagy, az nagyon sok energiádat felemészti, és nem érted, miért vagy fáradt. Itt is utal rá a film, hogy milyen nehéz is megtalálni a bejáratot ide (falon átmegy). Amint benn vagy, felfedezőútra indulsz a rengeteg jel ellenére (stop tábla). A filmben is mondják, hogy ki-be járkálgat, tárgyakat hoz ki onnan, vizsgálgatja a teret, pont úgy, ahogy le merne egy ember merészkedni a saját ismeretlenjébe. Meg is jelöli az ajtót, hogy hogyan juthat oda vissza.

Nem akarom, hogy belemagyarázásnak tűnjön, mert szerintem ezek tudatosak voltak. Például amikor Clark visszamegy Kattel és a pasijával, hogy levideózzák a dolgokat, ott is az van, hogy a saját gondjaidba egy bizonyos szinten már ne vonj be embereket, mert csak magaddal rántod őket, és bántódásuk esik. Pedig ott a nő mondja is neki, hogy ott van az ablak (amin ki tudna kerülni a főszereplő, de ő nem látja – pont úgy, mint egy beszűkült tudatállapotban, ahol nem tud rajtad segíteni egy kívülálló, hiába látja a megoldást). Itt is utalnak rá, hogy mivel Clark nem tud szabadulni, és aki próbált neki segíteni, megint őt hibáztatja, és ki is csinálja (kamerát felveszi a kalóz Clark).

Amikor leküldi kötéllel a csaj pasiját, az is nagyon metaforikus, nem mert egyedül (vagy nem is tudott) lemerészkedni az elméje legszennyesebb bugyraiba. Meg is van az ára.

Ahogy mész tovább a labirintusban, egyre nehezebb visszatalálnod a valódi önmagadhoz.

Amikor Mary is ott van már, és a konyhaasztalos jelenet van – akkor látszik igazán, hogy Clark mennyire küzdött a démonaival és milyen legbelül igazán: a felesége emlékképe sikítva menekül a legrosszabb énjétől (kalóz Clark) – valószínűleg lelkileg, verbálisan bántalmazta ilyenkor őt a múltban. Csak úgy fogyasztotta/használta az embereket (ahogy az evős jelenetben is kifejtik) – végül nem maradt senki. Ebben a részben, amikor belátja, hogy menthetetlen, a legrosszabb énje felzabálja azt, ami még próbálta tartani magát. És amikor üldözi Maryt, nem feltétlen akarja bántani, csak kétségbeesésében az utolsó reménybe kapaszkodik. Meg is sajnálja Mary a szűk folyosón visszatekintve. (Itt egyébként azzal, hogy a nő széttöri a kézlenyomatot, el is engedi az anyja iránt érzett bűntudatot).

És milyen érdekes, hogy jelen volt ez a kalóz énje a pasinak folyamatosan (reklámforgatás), pont úgy, ahogy az elb@szott ember nem tudja állandóan elrejteni azt az énjét. Amikor Mary először bemegy az építménybe, akkor Clark először egy fal mögül beszél hozzá, nem mer előbújni: szégyenérzés az eredeti mélyebb valónk miatt.

A terapeuta felől közelítve: az anyját is meg akarta menteni, meg még több tucat pácienst is a munkájában, de ő is nagyon szenved, és most sem tudta kezelni a dolgot Clarkkal. Ki is jelenti neki, hogy menthetetlen, pedig próbálkozik, elkíséri a férfit a saját bugyraiba, ahol sajnos majdnem meg is járja.

Van egy rész, ahol Mary esetében megy le a kamera szintről szintre a szobában – itt jelzik, hogy terapeutaként már sokszor járt lentebbi szinteken, sokat fejtegette az ént, de a legmélyebben még ő sem járt. A végén, amikor Phil kérdezgeti őt, az már kizoomolás a történetből, miszerint Mary is jár terapeutához, supervisorhoz, elmesélve neki, hogy nem tud embereket megmenteni. Phil is csak egyre inkább meg akarja érteni, mi van az emberek tudatalattijában – ezt sokszor tudományos módszerekkel (MR).

Az utolsó képkockákban láthatjuk Mary saját poklát, a bajait az anyjával, a pácienseivel. Majd egy újabb hátralépés történik az utolsó vágóképen, ahol látjuk a nőt emlékképként – jelezve, hogy talán ez már Phil elméjének része, ahol neki csak egy emlék, munka volt Mary.