Mehet ez még lejjebb, mert még hátravan háromnegyed óra (limonádénak elég hosszú lett ez). Megelőlegeztem a három csillagot, mert bár számomra érdektelen, lehet, hogy amúgy jó.
Hollywoodban készült brit típusú vígjáték (ahol az eredeti változatokban elsősorban Hugh Grant tolja a retard romantikus sztereotip hősszerelmes típust). Itt most néhány kielégítetlen amerikai hölgy szenved, és ez engem annak ellenére nem tudott magával ragadni, hogy többen a szereplők közül jó filmekben is szerepeltek, és Kristen Wiiget amúgy is nagyon kedvelem. De úgy néz ki, hogy megfelelő partner nélkül csak árnyéka önmagának. Bár ezt éreztem az összes színésznél, szerintem itt mindenki rosszabbul játszott, mint amire képes. Van némi gond a színészek motiválásával és a színészvezetéssel, és nem tudom miért, Paul Feig csinált már jó filmet, tehát elvileg ezúttal is sikerülhetett volna neki. De ezúttal elcseszte. Ehhez képest meglepően magas a filmes oldalakon az értékelése, a nézők valószínűleg nem túl finnyásak. Ha ez elég jó, akkor minek is jobban igyekezni, ugye.
A történet olyan mértékig nem tudott magával ragadni, hogy a film második felére se kerültem teljesen képbe. Annyi lejött, hogy néhány csaj az egyik esküvőjére készül, van a Koszorúslányok között rivalizálás, egyikük csóró is meg amúgy is kilóg a konzumidióta társadalomból, és elkezd randizgatni egy közlekedési rendőrrel. A jelenetek egy része fájdalmasan ismerős és sablonos, emellett indokolatlan óbégatás történik lépten-nyomon. Ezt le kellene húznom, de nem tehetem egy végig nem nézett filmmel, úgyhogy 3 csillag marad.
64 Koszorúslányok (2011)
Annie nem túl szerencsés az életben. Még mindig nem talált rá az igazi, nem veti fel a pénz sem, de amikor megtudja, hogy legjobb barátnőjét, Lilliant eljegyezték, elhatározza,... több»
