meva

Franciák szellemessége egy harsány vígjátékban
A Vadászidény 2 (Chasse gardée 2) elsősorban a mai modern vidéki Franciaország társadalmi ellentéteit figurázza ki, eközben megmarad könnyed, harsány vígjátéknak. A film nem egy egyszerű városi-falusi konfliktusra épít, hanem a felsőbbrendű arisztokratikus vadászkultúra kirívóságára is. Didier Bourdon és Hakim Jemili párosa továbbra is erős, szerethető komikus motorja a filmnek. Miközben Maxime Gasteuil új szereplőként kifejezetten energikus ellenpontot jelent. Az alkotásban a humor szándékosan túlzó és karikatúraszerű, közben azonban a társadalmi különbségek, és a hagyományok ütközéseivel is szembesülünk. A film lendületes, a franciák szellemességében most nem kellett csalódnunk.

modern western
Úgy gondolom, hogy az utóbbi évek egyik legmeghatározóbb, de egyben legvitatottabb modern westernje. Családi dráma, ahol a birtokvédelem és a hatalmi harcok könyörtelen brutalitással párosulnak. Kevin Costner (John Dutton) tekintélyt parancsoló jelenlétével hitelesíti a történetet. Az operatőri munka lenyűgöző, a montanai tájba beleszerettem. Sok a feszültség, és a karakterfejlődések jól fenntartják a nézői érdeklődést. Egy macsó, nyers, függőséget okozó sorozatként jellemezném. Örülök, hogy ilyen alkotásban lett feltámasztva a western műfaja.

Intellektuális kaland
Az űrbeli "magányos" kaland, kőkemény asztrofizika, de egyben egy érzelmes barátság története is. A tudomány iránt kevésbé érdeklődőket is igazán leköti, nem fognak csalódni. A főhős humora néha esetlen és bugyuta, de kimondottan emberi és szerethető. Igazán szimpatikus, hogy Ryan Gosling lett kiválasztva a film főszereplőjének. A legoptimálisabb sci-fi alkotásnak gondolom. A visszaemlékezések nagyon jókor érkeznek, és építik fel a film történetét. A két teljesen eltérő biológiai lény közötti kommunikáció kibontakozása szenzációs megoldásokat ad. A utóbbi idők egyik legszórakoztatóbb filmje számomra.

Gerald Butler
Gerard Butler és Morena Baccarin ismét bizonyítják, hogy ők ketten egy nagyon szerethető és mintapáros a világvége utáni, nagy romos pusztulásban. A film eltalálja a megfelelő érzelmi hangokat, több komoly izgalmat is tartogat. Ez a rész leginkább a túlélésre, a családi drámára és a megváltozott világ bemutatására fókuszál. A romok közötti bolyongás során sokféle helyszínt, helyzetet és rengeteg emberi karaktert, sajátos jellemvonást ismerhetünk meg. Karakterközpontú dráma, a családnak morális döntéseket kell hoznia a túlélés érdekében. Butler játéka dicséretre méltó, karizmatikus, "elviszi a hátán" a filmet.

Az egyetlen sztár az óriáskígyó
Az Anakonda előzetese alapján azt hihetnénk, hogy egy szórakoztató, akár szerethető film vár ránk. A valóság azonban kiábrándító. A párbeszédek kifejezetten rosszak, a színészi játék pedig ennél is gyengébb, pedig egyértelműen az volt az alkotók szándéka, hogy egy élvezetes, szórakoztató filmet készítsenek, Az egész alkotás rendkívül buta, és ötlettelen. Izgalomból ugyan nincs hiány, a szereplők a film jelentős részét azzal töltik, hogy autóval, gyalog, vagy hajóval rohanják át a dzsungelt. Ezek az akciójelenetek azonban súlytalanok és fantáziátlanok, inkább emlékeztetnek egy vidámparki látványosságra, mint valódi filmes élményre. Az egyetlen igazán emlékezetes sztár maga a kígyó.