Nem csak a vadonnak, de ennek a filmnek is szíve van. Itt nem a történeten, sokkal inkább az érzelmeken van a hangsúly, hogy mit meg nem teszünk egy állatért, ha szeretjük, és ez fordítva is igaz. A vége meglepett, de így lett még életszerűbb az egész. Ayer maradandó filmet rendezett, Brad Pitt előtt pedig le a kalappal, nem semmi, miket vállalt be ilyen korban. Aki természet- és drámakedvelő, ki ne hagyja.
Bizony, a politikusok így működnek. Mindig mindenkinek azt mondják, amit hallani akarnak, érdekeik szerint változtatják véleményüket, és az anyjukat eladnák néhány plusz szavazatért. Segura kultikus figurájával nagyon jól körbejárja mindezt, és közben szinte minden fontosabb mellékszereplőt is visszahoz hosszabb-rövidebb időre. A végén pedig jön a slusszpoén: maga John Doe mutatja be a háttérhatalom működését, akik arcukat sosem fedik fel, viszont bábként mozgatják a szálakat. Szegény Spacey-t jó volt újra látni valamiben, maximálisan megérdemelte jutalomjátékát. Valóban remek társadalomkritika lett a Torrente 6, mindenkinek csak ajánlani tudom.
A film vége jól el lett tolva, de az első bő óra egész jól működött. A mondanivaló pedig valami olyasmi, hogy mindannyian a saját döntéseink okozta labirintusban mászkálunk egész életünkben.
Gyönyörű film zseniális zenével és a kor lehetőségeihez képest egész jó technikai megoldásokkal. Richard Harris karaktere eleinte ellenszenves, aztán ahogy szép lassan megismerjük múltját és motivációját, egy kőkemény drámává alakul, a végső párharc is szívfacsaró. Nem az a film, amit szívesen megnéz többször az ember, de akkor garantált, hogy nem ússza meg könnyek nélkül. Igazi klasszikus.
Szerintem sokkal jobb lett az előző gyenge próbálkozásnál, Johnny Cage visszahozatala pedig igencsak jó húzás volt. A bunyók sorban követik egymást, Mortal Kombathoz méltó durvasággal. Megéri moziban megnézni.
88 A vadon szíve (2026)