David Bowie a zene és a popkultúra ikonjának számít a mai napig, egy kaméleon volt, aki úgy változtatta megjelenését, ahogyan az épp neki tetszett, és ahogyan az segítette őt önmaga kifejezésében. Mindez a szabadság olyan kifejezését mutatta, amely arra késztette rajongóit, hogy ugyanígy szabadon nyilatkozzanak arról, hogy kik ők és mit képviselnek.
Bowie azonban összetett és bonyolult ember volt, aki a mentális betegség, egy "családi átok" árnyékában nőtt fel, amely egy napon szeretett testvérét is elragadta. Az énekes saját maga okozta fájdalmát viszont főként a drogfüggőségnek köszönhette, a skizofrénia és a kokainfüggőség kettős kísértete pedig olyan betegséggé olvadt össze, amely kis híján elragadta őt.
MENTÁLIS PROBLÉMÁK KÍSÉRTETTÉK A CSALÁDJÁT
David Bowie édesanyja, Peggy Jones (született Burns) olyan családba született, amelyet mentális betegségek érintettek, és bizonyos fokig ő maga is áldozatul eshetett. Marc Spitz, Bowie egyik életrajzírója megjegyezte, hogy a skizofrénia "családi átok" volt, amely "mintha mélyen beleégett volna a genetikai kódba". A skizofréniával járó viselkedésformák elrejtőzhetnek a külső szemlélő elől, hogy aztán valamilyen csapás kiváltsa őket. Egy beszámoló szerint Margaret Burns "kegyetlen nő volt, aki a dühét mindenkin levezette, aki körülötte volt". Bowie maga is elgondolkodott azon, hogy vajon ő is skizofrénia áldozatává válik-e egy nap. Egyesek még azt is feltételezik, hogy karrierje során azért alakított ki ennyi személyiséget, mert így próbált megküzdeni bizonyos lappangó skizofrén hajlamokkal.
FÉLTESTVÉRE HASONLÓ DÉMONOKKAL KÜZDÖTT
David Bowie féltestvére, Terry házasságon kívül született gyermek, és az ilyen születésekkel járó stigma miatt nagyanyjára, Margaretre bízták, aki érzelmileg és fizikailag is bántalmazta a fiút. Mentális labilitása ekkor alakult ki, és idővel csak fokozódott, még akkor is, amikor 9 évesen visszakerült az anyjához, annak új férjéhez és féltestvéréhez, Davidhez. David ettől kezdve felnézett Terryre, és valódi testvéri szeretet volt kettejük között. Terry folyamatosan küzdött a mentális betegségével, de végül csatlakozhatott a Királyi Légierőhöz. Amikor visszatért a szolgálatból, Terry és David rengeteg időt töltöttek együtt. Egyik este elmentek megnézni a Creamet egy londoni klubban, de a zene hangereje túl soknak bizonyult Terrynek. David kivitte őt a szabadba, és Terrynek skizofrén látomása volt - látta, hogy a föld megnyílik, és tűz tör fel onnan. Mindezt elmondta Davidnek, majd azt is hozzátette, hogy ilyen gyakran fordul elő vele.
MAJDNEM MEGVAKULT EGY VESZEKEDÉS SORÁN
David Bowie és legjobb barátja, George Underwood rengeteget lógtak együtt. Egy alkalommal viszont ugyanaz a lány tetszett nekik. Bowie életrajzírója, Marc Spitz elmondása szerint Underwoodnak sikerült összehozni egy randevút a lánnyal, de a randi napján Bowie meggyőzte őt, hogy a fiatal hölgynek le kellett mondania a találkozót. Mivel a lány valójában semmi ilyesmit nem tett, több mint egy órát várakozott, mielőtt hazament. Amikor Underwood mindezt megtudta, megkereste Bowie-t, és bal szemen ütötte, és közben véletlenül megkarcolta Bowie szemét a körmével. Bár az énekes nem vakult meg, kiderült, hogy élete végéig a sérült szem pupillája állandóan tág marad majd, amelyet anizokoriának neveznek.
A GENDER FLUID DAVID BOWIE
Miután David Bowie 2016-ban meghalt, sok meleg, biszexuális és transznemű rajongó és előadóművész lerótta kegyeletét, gyakran megemlítve, hogy milyen hatással volt az életükre és a kvázi mainstream queer kultúrára, különösen a '70-es években. Akkoriban Ziggy Stardust és Thin White Duke személyiségében Bowie úgy játszott az androgünséggel és a szexualitással, ahogyan azt korábban szinte senki sem. 1972-ben melegként, 1976-ban biszexuálisként, végül 1993-ban "titkos heteroszexuálisként" vallotta be magát. Egyetlen címke sem tudta azonban igazán meghatározni őt. Bár a '60-as években némileg enyhültek a törvények, a homoszexualitást hivatalosan csak 2000-ben dekriminalizálták, ami azt jelenti, hogy amikor Bowie 1972-ben coming outolt, beismerte, hogy illegális cselekményeket követett el.
KOKAINFÜGGŐSÉG
"A kokain volt a zeneipar üzemanyaga a 70-es években" - így nyilatkozott egy alaklommal Bowie. A Bowie gitárosa, Carlos Alomar a New York Postnak elmondta, hogy Bowie a drogot arra használta, hogy késő éjszakáig fennmaradjon, néha egész éjjel, néha napokig egymás után. Alkalmanként befolyásolta a színpadi teljesítményét. Alomar szerint Bowie, miközben vigyázott, hogy ne tűnjön "kiütöttnek" a közönség előtt, néha elfelejtette a dalszövegeket. Ilyenkor Alomar (aki egyben háttérénekes is volt) felhagyott a saját szólamainak éneklésével, és Bowie-ét énekelte. A kokain azonban Bowie-t olyan mentális állapotba sodorta, mint amilyen skizofréniában családjának más tagjai szenvedtek. "Egy évtizedet töltött azzal, hogy megpróbálta elkerülni azt, amit a nagyanyja családi átoknak nevezett" - írta Peter Doggett az énekes életrajzírója.
SZÍVPROBLÉMÁI MIATT KIKERÜLT A REFLEKTORFÉNYBŐL
2004. június 23-án David Bowie rövidre zárt egy prágai koncertet, mert azt hitte, hogy idegbecsípődése van. Két nappal később a németországi Hurricane fesztiválon Bowie a Ziggy Stardust utolsó ráadásszámát követően elhagyta a színpadot, és összeesett, mielőtt vissza tudott volna menni a színpad mögé. Kórházba szállították, ahol elzáródott artériát diagnosztizáltak nála.
AZ UTOLSÓ DIAGNÓZIS
A Rolling Stone szerint David Bowie úgy jelent meg az utolsó albumának, a 2016-os Blackstarnak az első felvételén, hogy nem volt szemöldöke és haja. Májrákot diagnosztizáltak nála, majd kemoterápián vett részt. Diagnózisáról nagyon kevés embernek beszélt, a nyilvánosság előtt pedig végig titokban tartotta betegségét. Az érzelmi és lelki állapota pedig teljesen visszatükröződik utolsó, Blackstar című lemezén. Amikor a producere, Tony Visconti rájött minderre, azt mondta Bowie-nak: "Te ravasz szemétláda. Búcsúalbumot írsz".
Bowie halálával a rajongóknak el kellett gondolkodniuk azon, hogy mit is hagyott hátra. Az édesanyja családjának és a bátyja mentális betegségének tragédiáit olyan személyiségekbe csatornázta, amelyek lehetővé tették számára, hogy kifejezze egyedi vízióját és az azt kísérő hangokat. Túllépett a szexuális identitással kapcsolatos elfogadott attitűdökön, hogy generációkat befolyásoljon. Legyőzte a bénító drogfüggőséget, hogy megtalálja a békét az életében és a művészetének megteremtésében.