Már hivatalosan is bejelentették, hogy a Netlifx kihúzta az eseménynaptárából a Cannes-i Filmfesztivált, amelyen tavaly még nagy sikerrel reprezentálhatták magukat. Akkor igen merész és előremutató döntésnek tűnt a fesztivál döntéshozóitól, hogy beengedték a streaming-szolgáltatást, akik az Okja és a The Meyerowitz Stories (New and Selected) című filmekkel képviseltették magukat.
Idén viszont változott a fesztivál szabályzata, ráadásul a francia törvények is alávágnak egy kicsit a Netflixnek. A fesztivál disztribúciós szabályzata most már megköveteli a filmek filmszínházas bemutatását is – amely az online terjesztő esetén nem egy bevett gyakorlat -, a franci törévnyek pedig tiltják a filmek streamelését egészen a bemutatást követő 36. hónapig.
Vagyis: a Netflixnek így tényleg nem sok keresnivalója van a fesztiválon, holott máshol - például a Sundance-n sikerrel szerepeltek már, illetve arról sem lehet már szól, hogy a Netlix nem forgalmaz fontos filmeket.
A cég egyik vezetője, a tartalomért felelős Ted Sarandos úgy kommentálta az esetet, hogy a Netflix azt az utat választotta, hogy a mozizás jövője legyen, de ha Cannes a múltja szeretne maradni, azzal sincsen semmi baj.
Ezen pedig valóban érdemes elgondolkodnia a fesztiválnak, hiszen tetszik vagy sem, ahogy a filmek elkészítésének módja, úgy azok terjesztésének és befogadásának módja is jelentős átalakuláson megy keresztül az elmúlt években, és bajosan lehet csak megjósolni, milyen lesz ennek a folyamatnak a kifutása. Még az is elképzelhető, hogy egy olyan filmfesztivál, mint a cannes-i, már csak arra lesz jó pár éven belül, hogy az összegyűlő emberek mozizzanak egy jót közösen – mert amúgy mindenki négy fal között csinálja ugyanezt.