Miközben Rose a Titanic végén a fadeszkán lebeg, egy dalt suttog a hajó süllyedése közben. Vajon mi lehet ez a titokzatos melódia? Egy kivágott jelenet választ adhat erre a kérdésre.
James Cameron monumentális filmjének a végéhez közeledünk, és a Titanic az óceán mélyére merül, meghazudtolva mindazokat, akik azt merték állítani, hogy elsüllyeszthetetlen. Rose egyedül lebeg a víz tetején és reménykedve várja, hogy megmentsék. Jack már halálra fagyott, viszont a lány nincs ennek tudatában, és egy dalt énekel, miközben felnéz a csillagokra.
Korábban is találkozhattunk a dallammal, viszont Jack jóvoltából, aki azelőtt énekelte, hogy először csókot váltott volna a két főszereplő. A film végén azonban elég váratlanul bukkan fel.
Egy, a valóságban is létező dalról van szó, méghozzá a 20. század elején volt nagyon népszerű. Fred Fischer és Alfred Bryan írták, majd 1911-ben Ada Jones és Billy Murray előadásában ismerhette meg a világ. Eredeti címe "Come Josephine in my flying machine". A Titanic egy évvel később indult útnak, tehát érthető, hogy mindkét főszereplő ismerte a dalt és egy szebb időszakra emlékeztette őket.
A kivágott jelenetnek köszönhetően pedig azt is megtudhatjuk, hogy Jack és Rose hol hallotta először. A harmadik osztályon utazók népünnepélyén feltételezhetően elhangzott, hiszen az egyik jelentben, közvetlenül az ünnepség után Jack és Rose a fedélzeten sétálnak, miközben dúdolják a dallamot. Nem sokkal azelőtt, hogy elválnak egy hullócsillagot látnak elhaladni az égen és Jack azt mondja, ilyenkor egy lélek száll fel a mennybe.
Ennek fényében világossá válik, hogy amikor Rose a jéghideg vizeken hányódva énekli a dalt a csillagok alatt, Jack lelke éppen a menyországba távozik.
A Titanic kivágott jeleneteit a lenti videóban láthatod.