2022.06.11 09:05 Interfectorem Sabnock Olvasottság: 146x
3

Élet az élhetetlen világban.

A found footage filmeknek mindig rajongója és követője voltam, de valahogy ez a kis mozi állandóan kimaradt a repertoárból.

Egy szépen felépített, igaz kissé lassúnak tűnő mockumentary, amit Sebastian Cordero rendezett. Szerencsére nem az amerikai klisékre épített, hanem próbált új ötleteket és szemléletet adni magának a filmnek.

Élet az élhetetlen világban.

Ahogyan az emberiség felfelé törekszik, egyre nagyobb keletje van az űrbéli filmes átdolgozásoknak, amit ( persze most found footage vonalon) az Apollo 18 alapozott meg a nagyközönség számára.

Természetesen, mint sci-fi alkotás is megállja a helyét. A sztori nem túl bonyolult, hát nézzük.

2061-ben egy gazdag magánvállalkozó expedíciót indít a Jupiter egyik holdjára, az Európa nevű kisbolygóra. A Föld teljes lakossága nagy érdeklődéssel figyeli a történéseket, hiszen az Európa lakható és steril bolygónak tűnik.

Nemsokára egy napkitörés zavarja meg az adókat, és a kapcsolat megszakad az anyabolygóval, a Földdel.

Szerencsére Cordero nem a megszokott "rángásokat" követi, hanem szép tiszta képekkel operál, és érthetően kommunikálja le a történéseket. Végig a realitás talaján marad, és bepillantást enged a fizika, a csillagászat és az általános tudományok rejtelmeibe.

A film hátulütője, hogy a drámaiság bemutatásánál hiányzik a lélekölő, és egyben lélekemelő hatás, amit Stanley Kubrick annyira tökéletesen hozott, és mutatott a 2001: Űrodüsszeia filmben.br />

Filmünkből hiányzik a sallang és a sok felesleges mellékszál. Magát az űrutazást láthatjuk az elejétől a végéig premier plánban. A hat ember, aki felfedező útra indul, mintákat keres és meg akarja hódítani az ismeretlent.

A világűr ridegsége és barátságtalansága tükröződik a képsorokból, amit a színészi gárda pompásan lehúzott, szinte kisujjból. A remekül komponált zene, amit hallunk, csak növeli a hatásfokát a történteknek, a félelemkeltésben is erőteljes szerepe van.

Egy igazi nonlineáris szerkezet, ugrálunk folyamatosan az idősíkokban, így sok dolog miértjére nem egyből kapunk választ. A film legelején történt gyilkosság is ilyen momentum.

Nem szokványos horror és nem szokványos sci-fi, de még csak nem is szokványos found footage.

Egy nagyon ütős hibrid, ami azoknak fog tetszeni, akik élvezik a lassabb építkezést, és kíváncsiak az igazi mondanivalóra is.

Sharlto Copley (Corrigan), Michael Nyqvist (Blok), Daniel Wu (Xu), Karolina Wydra (Petrovna doktor), Embeth Davidtz (Unger doktor), Christian Camargo (Luxembourgh) és Anamaria Marinca (Dasque).

Mindegyikük jól, és ami a legfontosabb, hitelesen hozta a karakterét. Amik nekem nem annyira tetszettek, azok a soft cut-ok, és a straight cut-ok, de ez csak apró technikai dolog, szinte észrevehetetlen.

Más szóval, egy zseniális film, ami az (enyhén ostoba) amerikai közönségnek nem jött be, itt nálunk, a vén Európában azért sikert aratott.

Enrique Chediak pedig jól bánt a kamerával és ha voltak is (mert voltak), hibái a filmnek, az egész művet figyelembe véve ezek elhanyagolhatók.

Semmi extra, csak egy kis áfonya és bubis víz.

Ja, és most a gépem előtt ültem, úgy néztem a filmet, a kedvenc fotelem pedig üresen árválkodott.

dráma | misztikus | sci-fi | thriller

Hat kutatótiszt egy űrhajóban olyan hosszú útra indul, mint még senki előtte, a Jupiter negyedik holdja az úticéljuk. Céljuk, hogy mintákat gyűjtsenek a hold jegéből és jege... több»

3