Tom Hardy már megint kiütéssel győzött. Hatalmas kedvencem, nagyon nehéz elfogultság nélkül nyilatkoznom róla, de talán az azért jelent valamit, hogy meglepett ezzel az alakításával. Még engem is, aki tulajdonképpen mindig imádja, akármit csinál.
A film – ha nagyon sarkítva fogalmazok - arról szól, hogy Tom Hardy 85 percen át vezeti a kocsiját, közben telefonál és orrot fúj. Egyszemélyes kamaradráma, ami szerintem minden színésznek egy embert próbáló feladat. Nagyon működhet, de nagyon el is lehet cseszni. Természetesen a film jóval több, mint amennyit leírtam róla, ám többet elmondani a történetről vétek lenne, inkább nézze meg mindenki, lesz aki nem fogja szeretni, de ráférni mindenkire ráfér.
Miért nem fogja mindenki szeretni, ha Tom Hardyt csak imádni lehet (rég tudjuk!! :D)? Megmondom. Mert a férfi, akit megformál, hibázott, méghozzá nem is kicsit. Az emberek nagy része szerint megbocsáthatatlanul, elfogathatatlanul nagyot hibázott és ezek az emberek NEM azt fogják nézni, hogy MÉGIS vállalta a hibájáért a felelősséget, hanem csak a hiba tényére koncentrálnak. „Hogy tehette ezt?” „Megbocsáthatatlan.”. Valahol megértem ezt a fajta vélekedést is, de én még sem tudom így látni. Hibázott. Pont. De mégis hányan lennének képesek ÍGY felvállalni a felelősséget, ahogy ezt Ő teszi? Ezt már nem értékeli az emberek nagy része. Az emberek nagy rész csak ítélkezik és ennyiben ki is merül. Na ezeknek az embereknek nem fog a film semmi maradandót hozni.
De akik hasonlóan látják, mint én, azoknak maradandó lesz ez a 85 perc. Teljesen hibás a thriller megjelölés. Ez egyszerűen „csak egy” dráma, talán a legnagyobb dráma, ami egy férfi életében előfordulhat. A dráma, amikor összeomlik az élete, elveszít mindent, ami fontos neki. Nagyon jól tudván, hogy hibázott, hogy ő tehet róla. De nem futamodik meg. Vállalja a felelősséget, vállalja a következményeket. Egy bűnös férfit látunk? Igen. Egy gyáva férfit látunk? NEM. És ez itt a lényeg. Sok rossz dolog történik az emberekkel, sokat hibázunk, akár akarva, akár akaratlanul. A lényeg mindig ugyanaz: ha már megtörtént a baj, vállaljuk fel. Sajnos ezt nagyon kevesen teszik meg. A Tom Hardy által megformált Iván Locke karaktere számomra sokkal inkább volt FÉRFI, mint azok a férfiak, akik szürkén élik a mindennapjaikat, hibáznak ők is, mint mindenki… de besöprik a szőnyeg alá. Mert FÉLNEK, rettegésben élnek, hogy nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak. Örülök, hogy ez a film megmutatta a másik oldalt, mert annyi film készült már bűnbe eső férfiakról, akik aztán nem törődtek a hibájukkal…. most más volt a helyzet. Nyilván ott van előtte a rossz példa, az apja személyében. Kijátszották ezt az „elcseszett” gyerekkor kártyát, én lehet, hogy ezt kihagytam volna. Sokan akkor sem tanulnak a hibákból, ha saját maguk követik el nem is egyszer hanem vagy százszor… hát akkor más hibájából főleg nem fognak tanulni. Nem kéne ezt alapnak venni. Mindenesetre a főhőst éppen ez mozgatta lényegében, hogy nem akar olyan emberré válni, mint amilyen az apja volt. Pár durva monológot azért adott ez a szál is, úgyhogy elég jól sült el, attól függetlenül, hogy én kihagytam volna.
Engem konkrétan ízekre szedett a film, valami brutálisan erős alkotás Tom Hardy meg egész egyszerűen lélegzetelállító, de tényleg. Szinte végig gombóc volt a torkomban. Az, hogy fizikailag mennyire erős, már több filmben megmutatta, most végre láthattuk, hogy lelkileg is ugyanilyen. Nem egy csapdába esett állatot láttunk a filmben, nem volt itt hajtépés, hogy „jaj Istenem mit csináltam”. Nem. Végig egy erős férfi ült a volánnál, aki kész volt élete legnagyobb hibájáért vállalni minden felelősséget, minden következményt miközben az élete kártyavárként omlott össze a szemei előtt.
Ehhez nem semmi lélekjelenlét és nem semmi tehetség kellett. Sok ponton elcsúszhatott volna a film, mégsem csúszott el sehol. Annak ellenére, hogy tényleg csak egy kocsit (mondjuk abban Tom Hardy ül, ez is igaz :D) látunk közel másfél órán át, hihetetlenül feszült és izgalmas dráma lett.
Végre van időm filmeket nézni, rögtön meg is néztem egy olyat, ami után most nincs kedvem semmi mást nézni… meg kell várni amíg „felépülök”.
Durva lett… az biztos, hogy Tom Hardy élete eddigi legjobb alakítását nyújtja!!!
74 Locke - Nincs visszaút (2013)
Ivan Locke, az elkötelezett családapa és építési menedzser karrierje legfontosabb napja előtti éjszakán egy telefonhívást kap, mely olyan útra tereli őt, amely komoly... több»
