Hát én ezt már tényleg nem hiszem el

2019.08.07 05:06 Attila G. Olvasottság: <100x

0

Szeretnék egy kicsit sajátosan és távolról indítani. Egyébiránt azt a rövid és velős címet akartam adni jó okkal a véleményemnek, hogy "Baszki'!" Például azért, mert a film elején párszor kiejtettem a számon, a film kihozta belőlem, illetve nem pontosan ezt. Ezt Melissa McCarthy hajtogatta párszor. Akár azt is mondhatnám, hozta a formáját. Hogy ez a vélemény a "formájáról" éppen jót vagy rosszat, elismerést vagy szidást jelent, az mindjárt kiderül. De igazából mindkettőt...

Pár héttel ezelőtt írtam egy véleményt a Koszorúslányok című filmről itt a honlapon. Akár azt is mondhatnám, hogy szeretném ott folytatni, ahol abbahagytam. Részben azért, mert ez előtt pont az volt az utolsó véleményem. Részben azért, mert... Erre mindjárt visszatérek. Ki voltam akadva arra a filmre. Azon elmélkedtem, hogy egyáltalán megérdemel-e egyetlen nyavalyás csillagot. Azon méginkább meglepődtem, hogy kapott 2 Oscar-jelölést is, teljesen érdemtelenül. Az egyiket a legjobb eredeti forgatókönyvért. Szerintem most inkább hagyjuk. Egyelőre. A másik Oscar-jelölést Melissa McCarthy kapta mellékszereplőként. Minden 10. mondatomban azt hangoztattam, hogy én jajj, de mennyire szeretem. Ehhez képest úgy ócsároltam, mint a... halászok a lyukas gumicsizmát. Vagy nem tudom. Jogos lenne a kérdés, hogy, ha valakiről így nyilvánulok meg, akit szeretek, akkor hogyan nyilvánulok meg arról, akit nem... Szerintem erre az lenne a frappáns válasz, hogy... szerintem azt inkább nem akarjátok tudni. Igaz, hogy volt ilyen megnyilvánulásra példa, de nem gyakori. S teszem hozzá, Melissát amúgy tényleg szeretem. Csak ez a "névjegye". Hogy is fogalmaztam? "Flegmán slampos"? Szóval a Szívek szállodája és a Mike és Molly után ezzel a pálfordulással nehéz mit kezdeni. Mert mind a 2 sorozatban szerintem cuki volt... Bááár, a Mike és Molly-ban már kezdett kicsit közönséges lenni. Afféle átmenet lehetett az a szerep, bár ott még inkább a cukisága dominált. Aztán elszabadult.

A Koszorúslányokban még csak egy nyúlfarknyi prosztó szerepért kapott Oscar-jelölést. Itt viszont megkaptuk a nőt full totálban. Az a különös, hogy előtte a Másnaposok 3 ment előtte a tévécsatornán, amin ez következett. Sajnos csak a végét csíptem el. Egyébként eleinte az a trilógia nem keltette fel az érdeklődésem, de nagyon ajánlgatták. Végül rávettem magam, bár elképzelhető, hogy egyik részét sem láttam elejétől végéig, csak kisebb-nagyobb részleteket. De végül megszerettem. Véget ért a 3. rész. Azt hittem, hogy valami rossz akciófilm vagy horror jön utána. Ki akartam menni az utcára kicsit sétálni, levegőzni. De mielőtt elzártam volna a tévét, elkezdődött ez a film. A Tammy – Nagymami elszabadul. Egy olyan vidám dallammal, vidám nótával, ami szerintem a Másnaposok filmekben is elhangzott. Nem volt szívem elzárni a tévét.

Hát nem csinált ez a fránya film+ egy "tematikus estét", mint a régi szép időkben? (Jellemző volt, hogy 2 nagyon hasonló témájú filmet adott egymás után.) Hát dehogynem, ebből szinte tematikus este lett. Ráadásul Melissa a Másnaposok 3-ban is felbukkant, ott szinte bájos volt. Aztán megjelent ebben a filmben is egy száguldó kocsiban, immár a címszerepben... Flegmán slamposan. Hát elgondolkoztam azon, hogy ebből mégiscsak séta lesz. Mert ehhez a flegmán slampossághoz valahogy szintén nem volt türelmem. Aztán sajátos módon újraélesztett egy szarvast, amit elütött. S konkrétan úgy folytatódott a jelenet, ahogy arra számítani lehetett. Úgy megrugdosta a szarvas, mint Dr. Brendát szokták a pónilovak A csodálatos Dr. Pol című természetfilm-sorozatban. Hát immár úgy voltam vele, hogy ezt a filmet végig kell nézni. Jó, mondjuk lemaradtam néhány jelenetről, mert például kimentem nasiért, és meglepően lassú volt a reklámszünet. S lemaradtam pár talán tanulságosabb momentumról, bár eme film esetén furcsán hangozhat ez a kifejezés... Bár ilyenkor másodperceken belül újra a filmre figyeltem, mert igazából megragadott.

Amúgy azért kezdtem el nézni a filmet, mert mostanában eléggé le voltam törve pár dolog miatt, bár az elmúlt 2 napban történt pár különös pozitív fordulat. Viszont szintén ugyanebből az okból akartam elzárni, mert a letörtség miatt valahogy nem volt türelmem, hangulatom ehhez a flegmán slampos prosztósághoz, amire számítani lehetett. Végül szerintem jól döntöttem. Egyébként másodszor futottam neki a filmnek. Első alkalommal vagy kapcsolgattam, vagy szimplán nem kötötte le a figyelmem. Most viszont néhány rövidzárlatot leszámítva annál inkább. S lenne egy talán meglepő véleményem a filmről. Szerintem ez egy igen sajátos "rút kiskacsa" történet. Ebben az a különös, hogy egy másik véleményemben emlegettem "Az ördög Pradát visel" című filmet, és egy közönséges "rút kiskacsa" történetnek tituláltam. A Tammy – Nagymami elszabadul viszont sajátos, s pont ez a sajátosság adja a film egyik pozitívumát. Mondjuk a sajátosságot meg pont az adja, hogy itt a rút "kis" kacsa a film végén is kiskacsa maradt. Illetve nehéz ez... Mondhatni felemás érzéseim vannak. Mert a film elején a flegmán slampos Melissa McCarthy-t láthattuk a színen. A film végére viszont szinte bájos lett, talán tényleg jót tett neki az új hajviselet, de nem csak ez... S tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a film végére visszakaptuk azt a cuki Sookie-t (lásd Szívek szállodája), illetve Molly-t. S majdnem azt mondtam, hogy Melissa, illetve az általa megformált Tammy – Nagymami elszabadul jellemfejlődésen esett át, ami tulajdonképpen igaz is, aztán mégis kaptunk egy hattyút... Bájosabb lett és szinte kedvesebb. Hogy aztán a film vége felé produkáljon pár kis híján illúzióromboló megnyilvánulást. Csak furcsa mód már ezt is bájosan csinálta. S nagyon furcsa ezt kimondani, de Melissa McCarthy-nak "jól áll" a "névjegye", ez a "flegmán slamposság". Igazából így szeretem. S ez igazából pont jó lezárása lenne a véleményemnek. Csak van még pár gondolatom a filmről.

Nagyon különös volt a szereposztása. Már a vége előtt elkezdtem nézegetni a film adatlapját, mert sejtettem, hogy erről a filmről bizony véleményt fogok írni. Felbukkant a szereposztásában néhány olyan név, amely birtokosát mintha nem is láttam volna felbukkanni. Alison Janney volt az egyik ilyen "név". Azért ismerős a neve, mert Melissa McCarthy-hoz hasonlóan ő is egy komikát játszott egy a Mike és Molly-hoz hasonló sitcomban, az Anyák gyöngyében, amit igazából nagyon szeretek, és Allison Janney egyenesen parádés benne, Anna Faris-t meg egyenesen imádom. Allisont azért nem ismertem fel, mert általában fekete hajjal láttam tündökölni, itt meg szőke volt. S egyébként a filmben egész kis mellékszerepben látható, ő játssza Tammy – Nagymami elszabadul anyját. Ami csak azért különös, mert szinte fiatalosabban néz ki a filmben, mint Tammy – Nagymami elszabadul. Amikor az első jelenetében felbukkant, azt hittem, hogy egy teljesen más színésznőt látok. Annál nagyobb volt a meglepetés, hogy ő bizony Allison Jenney.

A másik név a szereposztásban, amin csodálkoztam, Dan Aykroyd neve volt, mert őt tényleg nem láttam felbukkanni a film azon pontjáig, s már a vége felé jártunk. Aztán tényleg felbukkant, Tammy – Nagymami elszabadul apjaként, aki általában szintén komikus szerepben látható. Mégis kicsit szokatlan volt tőle ez a szerep, ez a karakter. Nem azt mondtam, hogy rossz. Csak szokatlan. S kaphatott volna nagyobb szerepet. Kathy Bates alakítása viszont nem volt szokatlan, nem állt távol tőle a karaktere, láttam már tőle hasonló szabad szájú alakításokat. Susan Sarandon alakítása viszont annál meglepőbb volt, szinte jutalomjáték, Tammy – Nagymami elszabadul nagymamájaként.

S ha már alakításoknál tartunk... Csak akkor szoktam Oscar-díjról, Oscar-díj átadókról beszélni, ha az illető film, amit éppen véleményezek, érintett egy átadón néhány jelöléssel, akár díjjal is. S ez a film nem kapott egyetlen árva jelölést sem.

S bár talán páran meglepődnek azon, amit most írok. De amennyire meg voltam lepődve a Koszorúslányok 2 Oscar-jelölésén... Annyira meg voltam lepődve, hogy ez a film nem kapott egyetlen jelölést sem. Pedig szerintem legalább 4 kategóriában megérdemelte volna – vagy akár többen –, s ezen kategóriák némelyikében akár a díjat is. Vegyük először azt a 2 kategóriát, amiért a már emlegetett Koszorúslányok megkapta a jelölést... Szinte a semmiért... Bár a Tammy – Nagymami elszabadul a Koszorúslányokhoz hasonlóan szintén egy kicsit bugyuta film. Viszont szerethető. S a Koszorúslányokkal ellentétben volt egy épkézláb váza. Szerintem Melissa McCarthy is megérdemelte volna érte a jelölést. Mondom... Melissa McCarthy. Csak azért nyomatékosítottam, mert ez egy "alkotói" kategória, s nem "alakításos". Mert ugye társ-forgatókönyvíró volt. Na de, hogy vajon a díjat is megérdemelte-e volna, ez egy nagyon jó kérdés. Az adott évben, 2015-ben Alejandro Gonzalez Inarritu kapta a Birdman, avagy a mellőzés meglepő ereje című filmért szintén társ-forgatókönyvíróként. Láttam a filmet. Szerintem végignéztem, szintén tévében. Nem tett rám mély benyomást, csak néhány részletére emlékszem. Így a forgatókönyvét is nehéz lenne értékelni. Illetve talán mégis. Ha annyira fantasztikusnak tartottam volna a forgatókönyvét, szerintem jobban emlékeznék a filmre. S egyébként szerintem lett volna párszor alkalmam, hogy megnézzem újra. Még nem éltem vele. A kategóriában a többi jelölést az Éjjeli féreg, a Sráckor, a Foxcatcher és a Grand Budapest Hotel című filmek, illetve a forgatókönyvíróik kapták. Az Éjjeli férget láttam, a többit nem. S az Éjjeli féreg számomra mindenképp emlékezetesebb a Birdmannél, így elvileg a forgatókönyve is. Szóval én a jelöltek közül az Éjjeli férget preferálom. Viszont amilyen fergeteges lett; ha a Tammy – Nagymami elszabadul kapott volna jelölést a kategóriában, szerintem a díjat is megérdemelte volna.

Ugye a Koszorúslányok másik jelölését Melissa McCarthy kapta a Legjobb női mellékszereplő kategóriában. Ez egy érdekes dolog. Ugyanis ez a film egy másik honlapon "Tammy – Nagymami elszabadul - A nagymama elszabadul" címen szerepel. A nagymami tényleg elszabadult, csak éppen nem azonos Tammy – Nagymami elszabadul-vel. S akkor döntse el az ember, hogy ki a főszereplő és ki a mellékszereplő. Merthogy közel azonos volt a karakterük... jelentősége. Más szót akartam használni. Én mindenképp Melissa McCarthy-t tartom a főszereplőnek. De most a Legjobb női mellékszerep kategóriát elemezném, azaz Susan Sarandont, bár, ami a filmbeli női mellékszerepeket illeti, erre még visszatérek. Susan Sarandonnak parédás volt az alakítása; részben a szokatlansága tette parádéssá. Szerintem egy jelölést mindenképp megérdemelt volna. Helyette Emma Stone (Birdman), Laura Dern (Vadon), Keira Knightley (Kódjátszma) és Meryl Streep (Vadregény) kapták a jelöléseket. S Patricia Arquette kapta a díjat a Sráckor című filmért, amit azért sajnálok kissé, mert Patriciat szeretem, tehát igazából örülök, hogy megkapta a díjat, de a filmet sajnos nem láttam, szerintem nem is nagyon hallottam róla. Ahogy nem láttam sem a Kódjátszma, sem a Vadregény, sem a Vadon című filmeket. Viszont, ahogy említettem, a Birdman című filmet láttam. Emma Stone-t megszerettem, különösen A kedvenc című filmben nyújtott alakításáért, amiért szintén jelölést kapott. Viszont a Birdmanbeli alakítására nem nagyon emlékszem. Valószínűleg bennem van a hiba. Fölösleges ezen filózni, de szerintem Susan Sarandon az Oscar-díjat is megérdemelte volna.

Egyébként... volt még a filmben pár különös női mellékszereplő. Például Toni Collette Tammy – Nagymami elszabadul férjének állítólagos szeretőjeként. Akit a film nézése alatt fel se ismertem, illetve, amikor a film szereposztását böngésztem, azt hittem, hogy egy másik szerepben volt látható. De nem csak ez volt különös. A film vége felé ugyanis vártam még egy fordulatot. Ugyanis, amikor Tammy – Nagymami elszabadul férje és e hölgy lebuktak, nekem nem tűnt ez olyan súlyos jelenetnek. S én vártam egy jelenetet a film vége felé, hogy itt nincs is szó semmiféle megcsalásról. Bár lehet, hogy én értékelem alul a helyzetet. Bár, ha belekerült volna a filmbe az a fordulat, amit vártam, az meg már túl "közhelyes" lett volna.

Ott volt még Sandra Oh egész kicsi, de cuki szerepben, aki számomra az egyetlen szimpatikus arc a Grace Klinikából; leginkább miatta néztem meg a sorozatból egy-két részt. Kathy Bates-t már emlegettem, akár ő is megérdemelt volna egy jelölést. Viszont az eddig számomra többnyire ismeretlen még inkább, mert hihetetlenül bájos volt a gyorséttermi eladó, Becky szerepében; nem csak a külseje, a jelleme is, ahogy feltalálta magát; s örülök, hogy kapott egy pozitív csavart a film végén.

Illetve kiemelnék még 2 férfi mellékszereplőt, a számomra szintén ismeretlen Gary Cole-t és Marc Duplass-t, akik egy apa-fia párost játszottak Earl és Bobby szerepében. Illetve Gary Cole alakította Tammy – Nagymami elszabadul nagymamájának, Pearlnek a finoman szólva is heves vérmérsékletű "udvarlóját". Míg Marc Duplass Tammy – Nagymami elszabadul-nek volt a meglepően "szolid vérmérsékletű" "udvarlója". Mindketten üde színfoltok voltak, Marc Duplass különösen. Tammy – Nagymami elszabadul és Bobby – bármennyire is ellentétei voltak egymásnak – jól kiegészítették egymást. Illetve amúgy az a különös, hogy tulajdonképpen Tammy – Nagymami elszabadul volt a túlságosan ácsingózó "udvarló", bár szerintem csak tettette a "hülyét... És Bobby volt az, aki sokáig hárított, és igencsak rácsodálkozott Tammy – Nagymami elszabadul-re, de általában jól vette a lapot. S szerintem az évődésüket tulajdonképpen nevezhetjük flörtölésnek, illetve inkább flörtölgetésnek.

Most egy kicsit bajban vagyok, mert Oscar-jelölések tekintetében többé-kevésbé összehasonlítást végzek a Koszorúslányokkal, ami ugye csak ezt a 2 jelölést kapta. Én mégis elemeznék többé-kevésbé még 2 kategóriát. Csak nehéz eldönteni, hogy melyiket elemezzem előbb, mert mindkettőnek megvan a jelentősége, és külön-külön frappáns befejezést adnának a véleményemnek.

Maradjunk az alakításoknál! Melissa McCarthy kapott egy Oscar-jelölést főszereplőként, éppen idén, a "Megbocsátassz valaha?" című filmért; erről a filmről nem tudok véleményt alkotni. Viszont bármennyire is meglepő kimondani, a Tammy – Nagymami elszabadul-ben nyújtott alakításáért is megérdemelte volna a jelölést a Legjobb női főszerep kategóriában. Részben azért, mert, egy nyúlfarknyi, prosztó, polgárpukkasztó szerepért mellékszereplőként megkapta a jelölést mellékszereplőként, egy édes kis semmiségért. Viszont kimondható, hogy a Tammy – Nagymami elszabadul-ben kisebb-nagyobb jellemfejlődésen esett át. És szintén parádés volt az alakítása (mint Susan Sarandoné)... És bár szintén meglepő kimondani, de pozitív értelemben volt parádés. Azért meglepő, mert a film elejét tekintve 2 verzió jöhetett számításba. Vagy végig flegmán slampos marad és kicsit prosztó, vagy kapunk a film végére egy hattyút, legalábbis valami ahhoz hasonlót. S én az utóbbi verzióban reménykedtem, abban bíztam, valamiért szinte valószínűsíthetőnek tartottam, és tulajdonképpen így is lett.

Ami ezt a kategóriát, azaz a Legjobb női főszerep kategóriát illeti az adott évben, azaz 2015-ben... Ez is bizonyos szempontból különös. A jelöléseket Reese Witherspoon (Vadon), Marion Cotillard (Két nap, egy éjszaka), Rosamund Pike (Holtodiglan) és Felicity Jones (A mindenség elmélete) kapták; a sorrend tükröz egyfajta preferencia sorrendet, amire mindjárt visszatérek. Illetve Julianne Moore kapta a szobrot a Still Alice című filmben nyújtott alakításáért. Úgy alakult – egyelőre legalábbis –, hogy az 5 közül egyik filmet sem volt még szerencsém látni, valamelyikről nem is hallottam, például pont a Still Alice-ról nem. Ezért írtam preferencia sorrendet, mert számomra Julianne, Reese és Marion neve a legismerősebb, s tulajdonképpen kedvelem is őket. Rosamund Pike-ot 3 filmben láttam, ebből talán egyben volt valamennyire emlékezetes. Felicity Jones-t talán egyetlen filmben láttam, e filmbeli alakítására alig emlékszem; mégis valamiért úgy érzem, pótolnom kell ezt a hiányosságot, és nézegetni a filmjeit. Nehéz helyzetben vagyok több okból is, részben, mert az 5 filmet nem láttam, s részben, mert az 5 színésznő közül legalább hármat kedvelek és elismerek. Én mégis azt gondolom, hogy Melissa McCarthy megérdemelt volna egy jelölést az alakításáért, és akár a szobrocskát is.

S a másik Oscar-kategória, amit még emlegetnék, a legjobb film kategóriája. A jelöltek Amerikai mesterlövész – ebből a filmből láttam pár részletet, de valamiért nem volt türelmem ahhoz, hogy végignézzem –, illetve Sráckor, A Grand Budapest Hotel, Kódjátszma, Selma, A mindenség elmélete és a Whiplash. E filmek közül nem láttam egyiket sem. S a már emlegetett Birdman volt a győztes. Amennyire emlékszem rá, szerintem egy kicsit amorf és egy kicsit "se füle, se farka" film volt. Bár az Oscar-díj átadókon szokták szeretni olykor az ilyen filmeket. A Tammy – Nagymami elszabadul-nek is megvolt a maga, kissé polgárpukkasztó amorfsága, csak más műfajban. És... Ez különös. Azt akartam mondani... Bár nem tükrözi a véleményem, én mégis inkább az Arany Málna-díj átadón tippelek neki érdekeltséget. És tényleg... Melissa McCarthy és Susan Sarandon is jelölést kapott az alakításáért. Hát nem hittem volna, hogy valaha is Arany Málna kategóriákat kapok elemezni... Megjegyzem, egyikük sem kaptam meg a díjat, sem a Legrosszabb női főszereplő, sem a Legrosszabb női mellékszereplő kategóriában. Bármilyen pukkasztó volt is a szerepük, szerintem igazságtalan lett volna, ha megkapják a szobrot.

Melissa McCarthy "riválisai" – most furcsa ezt a szót leírni – egyébként Drew Barrymore (Kavarás), Charlize Theron (Hogyan rohanj a veszTEDbe), Gaia Weiss (Hercules legendája) voltak. Illetve, ha jól értelmezem, Cameron Diaz is jelölt volt még a Szexvideó című filmért. Viszont ő díjat is kapott, csak másik filmért, a Csajok bosszújáért. A jelölt filmeket nem láttam, így az alakításokat sem. De a győztes, a Csajok bosszúja egy csekély mértékben rémlik. S ez is egy különös kategória, mert Drew Barrymore-t, és Charlize Theront kedvelem, és igazából valamennyire Cameron Diazt is. Bár ez önmagában nem jelent semmit. Mert egyrészt mindenki hibázhat. Vagy... Megítélhetik egy-egy alakításukat úgy, hogy az pocsék, de ettől lehetnek eltérő vélemények. Ez egy nehéz ügy. Mert a Koszorúslányoknál szerintem emlegettem, hogy a "jót" olykor nagyon vékony határ választja el a "rossz"-tól; és most finoman fogalmaztam. Melissa McCarthy eme filmbeli alakítása szerintem pocsék volt, és mégis Oscar-jelölést kapott érte. A Tammy – Nagymami elszabadul-beli alakítása viszont... és most kicsit módosítok egy mondást... olyannyira rossznak indult, hogy az már jó lett. Volt hova fejlődni, és fejlődött is. Bár szerintem Melissa forgatókönyvíróként direkt azért indította magát mélyről, hogy legyen honnan fejlődni. Az a helyzet, hogy az említett jó és a rossz közti vékony határ miatt igazából megértem azokat, akik pocséknak titulálják ezt az alakítást, így valamennyire jogos a jelölése. Én mégis kicsit csodálkozom rajta. Mert valamikor egy polgárpukkasztó alakítás az, ami igazán jó tud lenni, ami igazán felébreszt. És ugye ilyen alakításokért is osztogattak Oscar-jelöléseket, mint például éppen Melissa McCarthy is kapott. Álmosító, szinte lagymatag alakításokért is osztogattak akár Oscar-díjakat is. Mindegy.

Vegyük a Legrosszabb női mellékszereplő kategóriát! Érdekelt volt az Annie című film talán legfrissebb verziója. Láttam már a filmnek pár verzióját, de ezt még pont nem. Egyébként egy díjátadón 3 jelölést kapni szerintem azért nem semmi. Bár kissé felemás helyzet, hogy a legrosszabbak között kapott egyszerre 3 jelölést. Mert nem túl hízelgő. Viszont a negatív reklám is reklám. Jelölést kapott még Nicola Peltz (Transformers, a kihalás kora...) és Bridgette Cameron (Saving Christmas)... Nem ismerős a 2 színésznő neve, és a 2 film sem rémlik, bár láttam pár Transformers részt. Megan Fox lett a "győztes" a Tini nindzsa teknőcök egy frissebb verziójáért, ami csak nagyon halványan rémlik; a korábbi verzió és azok folytatásai igazán jók. Illetve Megan Fox-ot szerintem csak az első Transformers filmben láttam. Most ez különös érvelés lesz, de... Bár csak halványan rémlik maga a film... Szerintem Megan alakítása nem lehetett emlékezetesen rossz, olyannyira, hogy azért díjat érdemeljen, mert egy ilyen emlékezetesen rossz alakításra emlékeznék is a pocséksága miatt. Viszont szerintem nem érdemelt volna díjat Susan Sarandon sem, nagyjából hasonló okokból, mint Melissa McCarthy. Igazából ebben a kategóriában sem tudnék, és nem is akarnék "győztest" hirdetni, ahogy a "legrosszabb női főszerep" kategóriában sem; nem csak a kompetenciám hiánya miatt.

És azután, hogy eme 2 említett "női kategóriában" jelölést kapott, egy kicsit csodálkozom azon, hogy nem kapott jelölést a "Legrosszabb filmek" között. Amely kategóriában egyébként a Tini nindzsa teknőcök, a Transformers, a kihalás kora, a Hercules legendája és Az otthagyottak című filmek voltak érdekeltek. Illetve a Saving Chritmas című film kapta a díjat. Egyikről sem tudnék hirtelen véleményt alkotni. De a Tammy – Nagymami elszabadul-ről igen. Hát én ezt már tényleg nem hiszem el, hogy erről a filmről ilyen hosszan tudtam írni. Bár a véleményem címével pont nem erre akartam utalni. Hanem arra, hogy nem elég, hogy Melissa McCarthy hozott egy elég furcsa alakítást a Koszorúslányokban mellékszereplőként... Itt is megvolt a veszélye, hogy ismét nem igazán említésre méltó alakítást fog hozni, legalábbis nem pozitív értelemben említésre méltót, csak ezúttal főszereplőként. Én mégis kitartottam mellette. Ééés... bár én is egy kicsit a már emlegetett "vékony határon" egyensúlyozok, ami a véleményemet illeti, tehát nem lepődnék meg, ha kapott volna a film pár "0 csillagos" értékelést. Én most mégis az 5 csillagos értékelés felé billennék. Igazából azért is, mert feldobott a film. Méltó befejezése volt az egyébként meglepően jól alakuló, különösen egy-két kifejezetten pozitív fordulatot hozó napnak.

És éjjeli 1 órakor ért véget a film. Kis híján el is aludtam utána, ami 2 okból lett volna jó. Általában nagyon nehezen szoktam elaludni. Ráadásul most épp hosszú út előtt állok, alig pár órán belül; szükségem is lett volna erre az alvásra. Mégsem bánom, hogy megírtam ezt a véleményt. Bárhogyan is, de nem akartam halasztgatni, ahogy más számomra hasonlóan mondhatni kedves, szintén vidám filmek esetében tettem; eme vélemények megírásából egyelőre nem lett semmi. Bár arra nem számítottam, hogy ez ennyire hosszú lesz. Talán egyéni rekord...

Azok a fránya – szerintem nem megérdemelt, mégsem teljesen meglepő – Arany Málna-jelölések... Valamit kis híján elfelejtettem, pedig szerintem fontos. Tammy – Nagymami elszabadul egyik különös megnyilvánulásáról van szó, ami tekinthető egyfajta tanulságnak, vagy inkább "énkép-felismerésnek", a jellemfejlődés részének: "Nem panaszkodhatok állandóan az életemre. A kisujjamat sem mozdítom." Az a különös, hogy Tammy – Nagymami elszabadul megnyilvánulása rám is érvényes. Mondjuk én a kisujjamat szoktam mozgatni; de igazából több ujjamat kellene. Csak az a baj, hogy azt érzem, mintha több ujjam igencsak össze lenne kötözve, nem éppen jótékony gipszbe. S ezért nehéz kissé mozgatni.