2011-ben Nicholas McCarthy elkészítette The Pact című rövidfilmjét, amit az az évi Sundance Filmfesztiválon be is mutattak, és hangos sikert aratott a kritikusok körében. Mr. McCarthy a sikereken felbuzdulva egy évvel később, 2012-ben alaposan kibővítette a rövidfilmet, és elkészítette az első egész estés filmrendezését. Azt kell, hogy írjam, hogy egy egészen kellemes kis misztikus thriller lett belőle. Jómagam nem tartottam egy forradalmi alkotásnak, de rendkívül értékeltem benne, hogy roppant erős atmoszférával volt megáldva, és egy pillanatra sem a jumpscare-ekre volt kihegyezve.
Tulajdonképpen az első rész utolsó jelenete már sejtette, hogy várható lesz a folytatás, ami végül 2014-ben már bemutatásra is került. Na már most Az egyezség második felvonásának az elkészültéből teljes mértékben kivonta magát Nicholas McCarthy, az első rész forgatókönyvírója és rendezője, helyére pedig érkezett a Dallas Richard Hallam és Patrick Horvath párosa, és szerencsére annyira nem sikerült elrontaniuk azt, amit számomra az első rész adott.
Persze azért nem mondanám annyira jónak, mint az elődjét, de legalább érezhető volt a filmen, hogy megpróbáltak szinte mindent megtenni azért, hogy egy teljes mértékben vállalható második rész kerekedjen ki a végeredményből. Sokkal találóbbnak érezném a filmmel kapcsolatban, ha mondjuk a címe Az egyezség 1.5 lenne, de bárcsak ez lenne a legnagyobb gondom, mert hát azért voltak benne kisebb-nagyobb hibák is.
Az első komolyabb hiba, hogy sokkal lassabb történetvezetésű volt, mint az elődje, és ezt úgy írom, hogy már az első rész is igencsak komótosan haladt előre a történetében. Az első rész komótos történetvezetésével sikeresen szembe tudta állítani a rendező azt a fajta kellemetlen, és sok esetben igencsak félelmetes hangulatvilágot, amivel rendelkezett az az alkotás. Én úgy éreztem, hogy a folytatásának az első egy órája az, ami kimondottan lassú, és rendkívül kevés pozitívumot tartalmaz, aztán szerencsére azért a hátralévő félórára sikeresen fel tudták pörgetni az eseményeket. Tulajdonképpen az utolsó félórája az a filmnek, ami méltó az elődjéhez.
Persze jó pár ötletet elpufogtattak a készítők a film első órájában, hogy a nézője ne érezze egyből, hogy mire is fog a történet kihegyeződni, tehát akár írhatnám azt is, hogy a történet kétharmada építkezik egy összetettebb csavarra, amit végül, ha nem is teljesen, de kukáznak, és helyette egy sokkal egyszerűbb, de szerintem hatásosabb csavart kapunk.
Számomra a színészi alakítások se nem lettek jobbak, se nem lettek rosszabbak az első részben látottaknál, tehát nálam a film értékelését döntően az befolyásolta, hogy mennyire tudta az első rész erősségeit átemelni, és hogy mennyire tudott újdonságként hatni a folytatás, és így azért hozta az átlagos szintet.
43 Az egyezség 2. (2014)
Egy nő, akit szörnyű rémálmok kínoznak egy sorozatgyilkosról, rájön, hogy dermesztő kapcsolat van az álmai és a valóság között. több»
Szereplők: Caity Lotz, Camilla Luddington, Scott Michael Foster, Amy Pietz, Patrick Fischler
