Végignéztem a filmet, és rájöttem, hogy milyen békésen hajtjuk fejünket álomra, ha egy sátorban töltjük az éjszakát, és csak most látom, hogy mennyire ki van szolgáltatva az ember mindennek és mindenkinek, kivéve az esőt! (Rendszeresen járunk nyaranta vadkempingezni és még egyszer sem aludtam el úgy, hogy tartanék bármitől is, de jövőre ez változni fog! Medvével még nem találkoztunk, de a róka és a farkas hangja a sötétben nagyon is ijesztő tud lenni.) Nyomasztó a film eltévedt két szereplőjével, vagy hárommal - a maci nem téved el – de egy kicsit szomorú voltam, hogy az egyik főszereplő életben maradt, hiszen horror besorolást kapott a film! (Persze annak örülök, hogy túlélte a támadást az életben.) Nos, a macik nem viccelnek, ha éhesek és egy sátorlap nem akadályozza meg őket abban, hogy bekukkantsanak egy kis időre teázni, főleg ha megérzik a vér szagát. Gondoljunk bele: egy grizzly kb. 200 kg, a másfél méter marmagasságot is elérheti és futni is tud egész kitartóan. (Mivel úgy olvastam, hogy megtörtént esetet dolgoz fel a film, így azt kell, hogy mondjam, hogy a szereplők nem tudták, hogy véres ruhát nem akasztunk ki a sátor elé, az élelmiszert elcsomagoljuk, és nem hagyunk ételmaradékot a tábortűz mellett! Ez a szabály nem csak olyan helyekre vonatkozik ahol macik élnek!) A történet a film felénél kezd baljóslatúvá válni, addig nem történik semmi! Utána próbálnak a film készítői egy medveárnnyal ijesztgetni, de annyira nem gáz, csak amikor a maci feltépi a sátorlapot.
(A film nézése közben rájöttem, hogy a medvés horrorfilmekkel tudnak a legtöbbet kaszálni a filmkészítők, hiszen, csak egy kitömött medvefejet látunk [ami sajnálatos] vagy egy mancsot hosszú karmokkal és egy bevágott grizzlys medve jelenetet és ennyi. A többi a szereplőkön múlik, hogy mennyire tudnak sikoltozni. Nem kockáztatnak meg a rendezők egy igazi medvével való forgatást, hiszen öntörvényű állatok, nehezen szelídíthetők, de ők is ezen Föld szülöttei. (A Wikipédiáról egy szomorú hír: Kaliforniában az egyik legférfiasabb sportnak számított lasszóval grizzlyt fogni.
A megfogott állatokat szekéren a városba szállították, ahol a közelebbi ünnepnapokon bikákkal engedték össze őket. A grizzly a küzdelem során végzett pár bikával, de szinte ő is mindig elpusztult a bikák szarvainak döfésétől. Ezeket a viadalokat az 1860-as években tiltották be. Sok országban, rabságban tartják a medvéket és az epéjüket csapolják, amit nem élnek túl. Egy ritka hír az állatkínzások után: járása a tevééhez hasonlóan ringatózó, mert egyszerre lép az egy oldalon lévő lábaival.) A film egyszer nézhető! Jó szórakozást és jusson eszébe minden vadkempingezőknek!
