A film atmoszférája kellően feszült és és tempós, nincs elnyújtva se az eleje se a vége.
A film egyik legnagyobb erőssége, ahogyan bemutatja a civilizált magatartás fokozatos széthullását, és azt, miként fordulnak az emberek vallási tébolyhoz, fanatizmushoz és szélsőséges nézetekhez, amikor a túlélésük forog kockán, és egy számukra teljesen ismeretlen fenyegetéssel kell szembenézniük. Különösen érdekes látni, hogyan válik a félelem és a kétségbeesés olyan eszközzé, amely könnyen manipulálhatóvá teszi az embereket. Ilyen helyzetben sokszor már nem is az jelenti a legnagyobb veszélyt, amitől eredetileg tartanak, hanem az, ahogyan egymással bánni kezdenek.
Horroként kiváltképp tetszett ,hogy nem a vérözönhez nyúltak hanem inkább a téboly,a bizonytalanság és ebből adódó feszültség megtartása mellett tartottak ki.
A film vége pedig külön említést érdemel. Erős, megrázó lezárást kapott, amely nem egyszerűen pontot tesz a történet végére, hanem érzelmileg is komoly súlyt ad az addig látottaknak. Ritka az olyan befejezés, amely ennyire hatásosan képes megmaradni az emberben a stáblista után is.
A film atmoszférája kellően feszült és és tempós, nincs elnyújtva se az eleje se a vége.
A film egyik legnagyobb erőssége, ahogyan bemutatja a civilizált magatartás fokozatos széthullását, és azt, miként fordulnak az emberek vallási tébolyhoz, fanatizmushoz és szélsőséges nézetekhez, amikor a túlélésük forog kockán, és egy számukra teljesen ismeretlen fenyegetéssel kell szembenézniük. Különösen érdekes látni, hogyan válik a félelem és a kétségbeesés olyan eszközzé, amely könnyen manipulálhatóvá teszi az embereket. Ilyen helyzetben sokszor már nem is az jelenti a legnagyobb veszélyt, amitől eredetileg tartanak, hanem az, ahogyan egymással bánni kezdenek.
Horroként kiváltképp tetszett ,hogy nem a vérözönhez nyúltak hanem inkább a téboly,a bizonytalanság és ebből adódó feszültség megtartása mellett tartottak ki.
A film vége pedig külön említést érdemel. Erős, megrázó lezárást kapott, amely nem egyszerűen pontot tesz a történet végére, hanem érzelmileg is komoly súlyt ad az addig látottaknak. Ritka az olyan befejezés, amely ennyire hatásosan képes megmaradni az emberben a stáblista után is.