Nem mai film, akkoriban biztos dobott rajta az időspirál ötlet, de én ezt a filmet csak most láttam, és nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy jó pár időmanipulációt láttam a vásznon, szinte kivétel nélkül jobb, érdekesebb kivitelezésben. Megjegyzem, volt köztük másik régi darab is, elég csak a Vissza a jövőbe-re gondolni. Összességében nézhetőnek értékelem, de semmiről nem marad le, aki kihagyja. Nem tudott egy meglepő pillanattal sem szolgálni, ami azért egy időhurkon alapuló fantáziavilág esetében már elég komoly teljesítmény, negatív előjellel. És amit nyújtott a történet, az sem volt túl hiteles. Hogy a rendezés vagy Murray egy kaptafa játéka tehet-e róla, nem tudom, de azért egy sor sikeres/sikertelen öngyilkossági kísérlet legyen már egy kicsit szomorú. Na jó, legalább próbáljon meg annak tűnni, ha drámáról van szó. Meg sem próbál. Majd hopp, hirtelen a szuicid hangulatból népszerű hőssé avanzsál a főszereplő. Közben Murray arcán egy ránc nem változott. Ezek miatt aztán a jellemfejlődés nem átérezhető, és maga a szituáció sem vetül ki a nézőre. Nem jutott eszembe, hogy én akkor ott mit tennék. A második pofára esés ott érhető tetten, hogy állítólag ez egy vígjáték. Egy mosolyt tudott az arcomra csalni az első "deja vu" poén. Így még vígjátéknak sem merném kategorizálni a filmet. A romantikus vonalat szépen lassan fejti ki a film, ez még az egyetlen értékelhető szegmense a történetnek, bár ahogy említettem, csavarra, váratlan pillanatokra ne számítson senki. Az időhurok konzisztenciája szerencsére többnyire rendben volt, de elég nagy bakinak érzem, hogy egyszer sem próbált meg Phil átvirrasztani egy éjszakát. Már a második alkalommal a leglogikusabb döntés lenne megvárni a reggel 6 órát, de ez valamiért kimaradt. A tippem, hogy könnyebb volt az alvással elintézni az anomáliát.
Nem mai film, akkoriban biztos dobott rajta az időspirál ötlet, de én ezt a filmet csak most láttam, és nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy jó pár időmanipulációt láttam a vásznon, szinte kivétel nélkül jobb, érdekesebb kivitelezésben. Megjegyzem, volt köztük másik régi darab is, elég csak a Vissza a jövőbe-re gondolni. Összességében nézhetőnek értékelem, de semmiről nem marad le, aki kihagyja. Nem tudott egy meglepő pillanattal sem szolgálni, ami azért egy időhurkon alapuló fantáziavilág esetében már elég komoly teljesítmény, negatív előjellel. És amit nyújtott a történet, az sem volt túl hiteles. Hogy a rendezés vagy Murray egy kaptafa játéka tehet-e róla, nem tudom, de azért egy sor sikeres/sikertelen öngyilkossági kísérlet legyen már egy kicsit szomorú. Na jó, legalább próbáljon meg annak tűnni, ha drámáról van szó. Meg sem próbál. Majd hopp, hirtelen a szuicid hangulatból népszerű hőssé avanzsál a főszereplő. Közben Murray arcán egy ránc nem változott. Ezek miatt aztán a jellemfejlődés nem átérezhető, és maga a szituáció sem vetül ki a nézőre. Nem jutott eszembe, hogy én akkor ott mit tennék. A második pofára esés ott érhető tetten, hogy állítólag ez egy vígjáték. Egy mosolyt tudott az arcomra csalni az első "deja vu" poén. Így még vígjátéknak sem merném kategorizálni a filmet. A romantikus vonalat szépen lassan fejti ki a film, ez még az egyetlen értékelhető szegmense a történetnek, bár ahogy említettem, csavarra, váratlan pillanatokra ne számítson senki. Az időhurok konzisztenciája szerencsére többnyire rendben volt, de elég nagy bakinak érzem, hogy egyszer sem próbált meg Phil átvirrasztani egy éjszakát. Már a második alkalommal a leglogikusabb döntés lenne megvárni a reggel 6 órát, de ez valamiért kimaradt. A tippem, hogy könnyebb volt az alvással elintézni az anomáliát.