Nehéz eldönteni, hogy melyik Billy Wilder legjobb filmje, én nem is próbálkozom vele, de az biztos, hogy ez a vígjáték a valaha készített legjobbak között van! Szegény meg is szenvedett vele, állítólag a forgatás után hosszasan időzött egy szanatóriumban, annyira megviselte az akkorra már szinte kezelhetetlenné vált Marilyn Monroe viselkedése. Szerencsére a kiállt szenvedések nem látszódnak a filmen, örök klasszikussá vált, minden újranézéskor élvezhető.
Néhány helyen olvasható, hogy koppintás, de ez csak kákán csomót keresés, mert a három főszereplő csodás játéka feledteti ezt a feltételezést. Az eleje gengszterfilmnek indul a szesztitalom éveiből, aztán később a „nemváltás” után fergeteges komédia lesz belőle, ragyogó szereplési lehetőséget nyújtva Lemmon és Curtis számára. Monroe pedig talán ebben csillogtatja meg leginkább nevezetes és emlékezetes szexepiljét.
Ahogy utánozhatatlanul előadja az „I Wanna Be Loved By You” című dalocskát minden férfiember vére felforr. Sugar, magyar fordításban Virág alakja nélkül üres lenne ez a film. Tony Curtis zseniális húzása, hogy az álmilliomos szerepében Cary Grant utánzatot produkál. Ezt csak az eredeti hangsávval lehet érzékelni, de Sztankay István szinkronja kárpótol érte. A későbbiekben Zenthe Ferenc hangja azonosult Lemmon alakjával, de Bodrogi Gyula is ragyogó. A klasszikus, 1970-ben készített szinkronban Váradi Hédi hangján beszél Monroe. Nyugodtan lehet bűnnek nevezni, hogy ezen kívül még kétszer újraszinkronizálták, mert az első a maga nemében tökéletes.
90 Van, aki forrón szereti (1959)
romantikus | vígjáték | zenés
1929-ben két munkanélküli zenész, Jerry (Jack Lemmon) és Joe (Tony Curtis) elhatározza, hogy felvételizik egy női zenekarba. A nőimitátor szerep annyira jól áll nekik, hogy... több»
