Van, aki forrón szereti (1959)

A Van, aki forrón szereti (1959) a filmtörténelem egyik legjobb vígjátéka. Curtis, Lemmon, Monroe. Úgy tudom, a történet az alábbi német filmből merített: Fanfaren der Liebe (1951), ami pedig vagy a Hölgyek előnyben című magyar filmből (1939), de más... több»hol azt is lehet olvasni, hogy a Fanfare d'amour (1935) c. francia filmből. Így az originált nehéz megmondani.

Egy könnyed, szórakoztató film nem akármilyen szereplőkkel. Főleg ezért érdemes megnézni, mert a történet elég banális, és persze nem is gondoljuk komolyan, hogy férfiak női ruhába bújva bárkit meg tudjanak téveszteni, de biztos jó eljátszani a gond... több»olattal. Majd 45 éve készült ez a film, és ha ilyen szemmel nézzük, egy filmtörténeti klasszikussal ismerkedhet meg a néző.

Aranyos, bájos kis film az ötvenes évek végéről. M. M. igazi szépség, és persze Lemmon és Curtis adják igazán a film savát-borsát. Érdemes megnézni.

Egy időtálló film, amely már több mint 55 éves, de a bájából semmit nem veszített. Nagyszerű színészek, remek rendezés, felejthetetlen zene. Hiába van köztem és a film között egy generációs különbség, remekül szórakoztam mikor megnéztem.

Marilyn Monroe volt egyedül értékelhető ebben, mivel a történet annyira unalmas, hogy csak fél órát bírtam belőle megnézni és utána kikapcsoltam mert nagyon nem volt a fogamra való.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Egy igazi cuki vígjáték, melyben mind a három színész imádnivaló (Marilyn Monroe, Jack Lemmon, Tony Curtis). Pedig a film első vetítésén lesújtó kritikát kapott, ám a rendező még ezek ellenére sem volt hajlandó változtatni a filmet. Újabban úgy apos... több»ztrofálják a filmet, mint LMBTQ-film pedig nem az! Semmi köze nincs az imádoknőirucibaöltözni-pasikhoz vagy hasonló témához. Szóval ez nem ilyen film! De akkor miről is szól ez a film? A szesztilalom Amerikájában két állandóan legatyásodó zenész rossz helyen van rossz időben és ezáltal szemtanúi lesznek egy tömeggyilkosságnak. Menekülniük kell a gengszterek elől, így végső kétségbeesésükben csatlakoznak egy lánybandához. Igen ám, de ők férfiak! Kevés az esély arra, hogy beveszik őket, így beöltöznek nőknek és mint Josephine és Daphne csatlakoznak a zenekarhoz. Főhőseink élete ezzel ha lehet még kaotikusabbá válik...de a végén minden a helyére kerül. Gondoljunk csak bele. Két férfi összezárva sok neglizsés nővel... Szóval a szórakozás, a szitkom és a humor garantált a filmben. Ha azt vesszük figyelembe, hogy hány férfi bújt már egy-egy szerep kedvéért női ruhában és hogy hánynak állt jól is... nos akkor megállapíthatjuk, hogy Curtis és Lemmon is "jó csajok". (Egyébként a későbbi filmekben többször is visszaköszön a Van, aki forrón szereti hangulata, gegjei... stb.) A film elején látható gyilkosságot egy valós esemény ihlette. Ez volt a chichagói Valentin-napi mészárlás. A film fekete-fehér. Nem véletlenül. Ugyanis a két férfi főszereplő a sok smink miatt a színes filmen zöldes árnyalatban virított így áttértek a hagyományosabb vonalra. A film forgatása sajnos nem ment zökkenőmentesen. Monroe instabil lelkivilága gyakorta volt akadálya a folyamatos munkának. Mégis a filmtörténet egyik édes klasszikusa lett ez a film. A vegyes kritikai fogadtatás ellenére a film számos díjat bezsebelt. Mindenképp érdemes megnézni? Vitathatatlanul! Szóval, filmre fel és jó szórakozást!

Nehéz eldönteni, hogy melyik Billy Wilder legjobb filmje, én nem is próbálkozom vele, de az biztos, hogy ez a vígjáték a valaha készített legjobbak között van! Szegény meg is szenvedett vele, állítólag a forgatás után hosszasan időzött egy szanatóriu... teljes kritika»