Előre leszögezném itt, ország-világ előtt, hogy a negyedik évadot én már nem szeretném külön értékelni. Sajnos annak már sok értelmét nem láttam, elfáradt és színtelen volt. Na de nézzük az első három évadot! Maga az ötlet Gát György fejéből pattant ki, aki már a főiskolán gondolkozott egy ilyesfajta filmen, sorozaton, hiszen őrületesen nagy Bruce Lee rajongó volt.
1983-ban el is kezdték forgatni a Linda sorozatot. Az írói Coper András, Rozgonyi Ádám és maga Gát voltak. Az első évad három, a második hét, a harmadik szintén hét epizódot tartalmazott. A műfaja krimi-vígjáték, ami meg is állja a helyét a kicsit szocreál helyszínekkel, szereplőkkel és élethelyzetekkel egyaránt. A főbb szerepeket Görbe Nóra (Veszprémi Linda) és Szerednyey Béla (Emődi Tamás), na meg Bodrogi Gyula (Veszprémi Béla) és – nem utolsósorban – Pécsi Ildikó (Steinbach Klára) személyesíti meg a vásznon.
Az évadok egyes részei különálló sztorival rendelkeznek. Csak Linda karakterét építik fel a rendőrtiszt hallgatótól kezdve közlekedési rendőrré, majd gyilkossági nyomozóvá válásáig. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere... Gyilkosság, képrablás, állatcsempészet, szatír, műtárgy csempészés és a különböző stiklik, de Linda egy hatalmas visítással kezdve, használva taekwondos tudását, rendet rak. Persze minden kollégája elkésik, Harsányi Gábor (Handel Gyula) és Balázs Péter (Kő Zoltán) is.
Édesapja, az extrovertált színész, aki digitális órájában űzi a törököt, mindig félti szegény Lindácskát, de őt magát a kissé dús szomszédasszony abajgatja, Klárika. A hős szerelmes taxis, Tamás, akit azért minden részben egy-egy rosszfiú szépen kiüt, folyamatosan Linda után szaladgál, hol gyalog, hol a taxijával, egy remélt randevú elérése érdekében. Így szép az élet, tartja a mondás, de a rendőrőrs is kész kabaré. Kezdve Bagolytól (Ronyecz Mária) Ibikén át (Lukácsy Katalin) a mindig füstölgő Dokiig (Bánffy György).
Hálaistennek a 83-as pilot részek sikerültek, és a sorozat folytatódott. Ismertséget hozott Görbe Nóra színésznőnek, aki azóta sem szerepelt sehol ilyen nagy sikerrel. A sorozat vicces, szatirikus, aranyos és elsöprően buta, a szó jó értelmében. Ami jó benne, hogy különösebben nem kell megerőltetni magunkat, ki a gyilkos, mert nyilvánvaló, hogy ki győz. De ez így jó, a karakterek aranyosak és szerethetők.
Egy valakit direkt nem említettem, azonkívül, hogy a harmadik évadot már Szurdi Miklós rendezte. A pilotban (első három epizód) a parancsnok, Eősze Gábor szerepét még Deme Gábor játszotta, de ő sajnálatos módon a forgatások közben elhunyt. Szerepét Vayer Tamás vette át, akinek az orgánumával nem voltak megelégedve, és szó szerint lett magyar hangja, mégpedig az ismert szinkronszínész, Tolnai Miklós személyében.
A lényeg, hogy korhű lenyomata a nyolcvanas éveknek a sorozat, és ha nosztalgiázni támadna kedvetek, mindenféleképpen ajánlott. Meg azonkívül is. Hjaaaaaaaaaaa....
