Linda

80-as évek Magyarországának egyik legkarakteresebb, úttörő tévéprodukciója, amely friss női főhőst, pörgős, sokszor humoros, helyenként akciódús, ugyanakkor nagyon magyar hangulatot vitt a képernyőkre. Cselekménye egy ambiciózus, makacs és talpraeset... Többt fiatal nő rendőrré válásának útját és nyomozásait követi, miközben szembe kell néznie környezete szkepszisével és a hétköznapok kihívásaival. A karakterek – különösen Veszprémi Linda, apja, Klára és Tamás – emberiek, szerethetőek, változatosak, a színészek játéka (Kránitz Lajos, Bodrogi Gyula, Pécsi Ildikó, Szerednyei Béla) egyszerre természetes és humoros. A forgatókönyv és rendezés egyszerű, világos, sok esetben szatirikus túlzásokkal és kultikus dzsúdó-jelenetekkel operál. Objektíven a sorozat letisztult stílusa ma már naivnak, helyenként túlzottan meseszerűnek tűnhet, szubjektíven viszont ikonikus, erős nosztalgiát kelt. Főként retro- és magyar tévétörténet-rajongóknak, családoknak, fiataloknak ajánlom, akik érdeklődnek a korszak könnyed, mégis társadalomkritikus sorozatai iránt.

Előre leszögezném itt, ország-világ előtt, hogy a negyedik évadot én már nem szeretném külön értékelni. Sajnos annak már sok értelmét nem láttam, elfáradt és színtelen volt. Na de nézzük az első három évadot! Maga az ötlet Gát György fejéből pattant ... Teljes kritika

Nem tartozik a legemlékezetesebb hazai sorozatok közé. Görbe Nóra sikításától pedig ki lehetett szaladni a szobából.

Ez a sorozat pontos lenyomata a 80-as éveknek. Minden benne van, amit érdemes tudni erről az időszakról. A hangulata, a helyszínek, a karakterek és a történetek is rendben vannak. Nincs túlgondolva és túlbonyolítva, egyszerű és letisztult. Nem mellesleg sok szakértő bevetésével készült, így teljesen életszerű, és amennyire lehetett, szakszerű is. Az időszak lehetőségeihez képest igenis nagyon jól összerakott darab, egyszerre komoly és humoros felütésekkel.