Linda

Az egészből a legcsúcsabb a szaxofonzene és Linda edzése a (város fölött) behavazott háztetőn. Annak idején mindenki nézte, mert nem volt más. Ma már kell egy komoly visszavágyódás, hogy a néző élvezze. Kb. a második évadig elviselhető, de legkésőbb ... Többa "francia esetnél", amikor kitör egy kávéházi lövöldözés, a komolyan nem vett sorozat komolyan komolytalan lesz. Egyszerűen bohókásból borzasztóvá válik. A 4. évad meg komplett horror, nem csak a félbevágott áldozatok, hanem Görbe Nóra depressziós, életidegenre írt karaktere is. A lángoló kukákkal, égő parkpadokkal ábrázolt Budapest meg külön pecsétes lap a szerzők szegénységi bizonyítványában. Borzalmas! És mit keres az elhízott Emődi melegházasságban a veszprémi művész úrnál!? Iszonytatóan nyomasztó. Az, hogy a megölt rendőrségi IT managert egy teljesen más arcú statiszta játssza hullaként, meg annyira igénytelen, hogy inkább nem is folytatom...

Előre leszögezném itt, ország-világ előtt, hogy a negyedik évadot én már nem szeretném külön értékelni. Sajnos annak már sok értelmét nem láttam, elfáradt és színtelen volt. Na de nézzük az első három évadot! Maga az ötlet Gát György fejéből pattant ... Teljes kritika

Nem tartozik a legemlékezetesebb hazai sorozatok közé. Görbe Nóra sikításától pedig ki lehetett szaladni a szobából.

Ez a sorozat pontos lenyomata a 80-as éveknek. Minden benne van, amit érdemes tudni erről az időszakról. A hangulata, a helyszínek, a karakterek és a történetek is rendben vannak. Nincs túlgondolva és túlbonyolítva, egyszerű és letisztult. Nem melles... Többleg sok szakértő bevetésével készült, így teljesen életszerű, és amennyire lehetett, szakszerű is. Az időszak lehetőségeihez képest igenis nagyon jól összerakott darab, egyszerre komoly és humoros felütésekkel.