2020.10.11 18:47 Filmbarbár Olvasottság: 357x
2

Történetiség és fikcionalitás keveredése

Amilyen nagy lelkesedéssel ültem le megnézni a filmet, hogy az aradi vértanúkra emlékezhessek, annyira csalódottan kellett felállnom nem egész másfél óra múlva. Szerintem maga ez a téma eleve nem filmre való, hiszen 14 eltérő sorsú ember életútját kellett volna bemutatni, ráadásul ehhez képest szűk játékidőben. Így viszont önkényesen kiragadott epizódokat láthattunk egy-egy 48-as tábornok életéből, s valójában a történet csupán a levegőben lógott.

Persze érthető, hogy elsősorban a mártíromság vállalása kap hangsúlyt a filmben, de a pályaíveket nem láthatjuk teljes egészében. Borzasztó felszínes lett annak is a bemutatása, hogy az uralkodóra felesküdött katonatisztek milyen dilemma elé kerültek 1848 nyarától-őszétől, hiszen az uralkodóház szakított a törvényesen kinevezett magyar kormánnyal, a tisztikar viszont nem szolgálhatott egyszerre két "urat".

Történetiség és fikcionalitás keveredése

Történetiség és fikcionalitás sajátos módon keveredik ebben a filmben, és különös keretet ad a tábornokok és Haynau viszonya: a cselekmény során ugyanis megtudhatjuk, hogy a táborszernagy több későbbi vértanút is ismert korábbról a hadseregből, s 1849-ben személyes indíttatásból is bosszút áll rajtuk (hogy mennyi a "kitaláció" ezen események ábrázolásánál, azt mindenkinek a saját fantáziájára bízom).

Ami számomra még hiányzott, az pl. annak hangsúlyozása, hogy az aradi vértanúk kivégzésével az udvar egyrészt a hozzá hűtlenné vált katonatiszteket büntette meg, másrészt szimbolikusan utalni akart arra, hogy bárki elítélhető és kivégezhető családi állapotra, rangra, nemességre stb. való tekintet nélkül, harmadrészt pedig a lehetséges további katonai ellenállás vezetőit akarta megsemmisíteni az ő személyükben.

Nyilván érthető, hogy a film elsősorban példaképként igyekezett az aradi vértanúkat a nézők elé állítani, csak számomra így felemás alkotás maradt. Helyenként didaktikusan, szinte színdarabszerűen vetődnek fel egyébként fontos kérdések (meddig érdemes folytatni a fegyveres küzdelmet, el kell-e menekülni a várható megtorlás elől, vagy vállalni a büntetést stb.), és ezen sajnos az sem tud segíteni, hogy számtalan kitűnő színészt láthatunk itt szerepelni.

Számomra kicsit csalódást jelentett ez a film, szerintem leegyszerűsítések nélkül megfilmesíthetetlen mindaz, amit az aradi vértanúkról el lehetne mondani, ha minden egyes tábornok életútját és jellemét egyaránt be kellene mutatni. Úgy érzem, ebben az esetben az alkotók a lehetetlenre vállalkoztak, és nem is jártak teljes sikerrel.

2