2019.06.24 10:41 MMcFly2015 Olvasottság: 121x
0

Két trilógia és három Wolverine mozifilm után lezárást szántak az X-meneknek... Nem kellett volna!

Az X-Men franchise legalább olyan meghatározó szerepet tölt be a képregény-adaptációk világában, mint a Bosszúállók saga, mégis a 9 film után, egy lezárásnak szánt epizóddal nem sikerült azt az epikus befejezést nyújtani, amit a sorozat igazán megérdemelt volna.

Az Apokalipszis számomra már nem hozta azt a színvonalat, amit az előző két rész, mégis úgy tekintettem rá, mint egy lezárást. Ráadásul a Logan is méltó búcsút jelentett az ikonikus karakterek számára. A folytatás azonban már nem tett hozzá semmit a franchise örökségéhez. A történet univerzumot bővítő The Gifted sorozat már inkább izgalmasabbnak tűnt, de a fő mozifilmes történet mégis egy teljesen felesleges irányt vett. A Sötét Főnix ugyan próbálja elmesélni Jean Grey Főnix-sztoriját, de egy ilyen nagy ívű történethez nem elég kétórás filmidő, és a feldolgozása is messze elmarad az elvártakhoz képest. Ráadásul az Ellenállás végén már találkozhattunk ezzel a szállal, így a film egyfajta visszanyúlásnak hatott.

Két trilógia és három Wolverine mozifilm után lezárást szántak az X-meneknek... Nem kellett volna!

A karakterek, akiket eddig ismertünk és szeretett a közönség, most mellékszereplőkként tűnnek fel, ami a film kárára válik. Xavier és Küklopsz, akik a franchise gerincét alkották, most szinte jelentéktelenek, és szinte érződik, hogy a színészek is unják a szerepüket. Higanyszál, aki az előző filmekben nagy közönségkedvenc volt, most alig kapott szerepet, és nem tett hozzá érdemi momentumot a történethez. A csapat megmaradt, de a minőség sajnos elmaradt.

A Sötét Főnix legnagyobb súlyát a címszereplő, Sophie Turner vállalja, és kisebb-nagyobb sikerrel próbálja elvinni a filmet a hátán. Jean vívódása drámailag rendben volt, és az ő teljesítménye valóban kiemelkedett. Ezen kívül Michael Fassbender, mint Magneto, ismét a maximumot hozta, és a film felénél még ő is hozzáadott valamit a látottakhoz. A főgonosz, Vuk, viszont irritáló és jelentéktelen volt, így nem sok maradt az izgalmas főellenség és annak legyőzése szálon.

A film idővonalbeli problémái már nem először merültek fel a sorozatban. Az Eljövendő múlt napjai megbolygatta az első trilógia eseményeit, amit a Sötét Főnix most még inkább összezavart. Számomra már nemcsak érthetetlen volt a történet, hanem egyenesen felesleges is.

A film legnagyobb erősségei a remek akciójelenetek és Hans Zimmer filmzenéje voltak. Az utóbbi valóban a film szintjére emelte a moziélményt, és így nem lehet teljesen eltemetni a filmet. Az utolsó, vonatos összecsapás például valóban egy szórakoztató akciójelenet lett, bár hasonló szituációval találkozhattunk a Marvel kapitány végső zúzásában is. Mégis segít abban, hogy ne keserű szájízzel hagyjuk el a termet.

A Sötét Főnix gyengébben sikerült, mint vártuk, és bár egy tisztességes X-Men filmnek még elmegy, lezárásként mindenképpen csalódás. Az univerzumnak ideje lenne pihenőt tartani, és új mutánsokkal előrukkolni.

akció | kaland | sci-fi

Az X-ek vetélytársa ezúttal saját csapattársuk, Jean Grey, aki majdnem meghal, miután lesújt rá egy rejtélyes erő. Jean sokkal erősebb, ugyanakkor bizonytalanabb lesz, az eddig... több»

0