2023.08.01 14:40 Jocpappa Olvasottság: <100x
0

Valaki mondja, hogy nem vagyok egyedül...

Teljesen értetlenül, letaglózva érzem magam.

Kétszer kezdtem el a filmet, 30-40 percet néztem, aztán kikapcsoltam, mert annyira unalmas és érdektelen volt.

Valaki mondja, hogy nem vagyok egyedül...

Viszont annyian mondták, hogy szenzációs, hogy nagy nehezen rávettem magam, és harmadszori nekifutással végigültem.

Mi volt ez?!

Unalmas, vontatott, közhelyes, de leginkább i-de-ge-sí-tő! Az összes szereplő egy kötözni való bolond, halom f*sz benne! A nagy csavar, a hú de nagy fordulat egy kiszámítható, ezerszer látott, értelmetlen semmi! A végkifejlet egy röhejes f*s.

Az elején gondoltam, biztos a szegények és gazdagok közti különbségről, társadalmi osztályokról, igazságról, kitartásról és leleményességről fog szólni, magasztos gondolatokkal. A nagy lóf*szt. Semmi mélységet vagy mondanivalót nem tartogat. Csak végignéztem, ahogy 4 semmirekellő sz*r ember kifoszt egy családot, aztán a hihetetlen, juj de klassz csavarok után nagy lóf*sz sem történik.

Istenem, annyira utálom ezt a filmet!

És az dühít a legjobban, hogy díjazott, elismert, agyonsztárolt film, ezért egész idő alatt magamban keresem a hibát, és teszem fel a kérdéseket, miért nem tetszik. Kajak, velem van a baj, tufa lennék hozzá, vagy valamit nem vettem észre?

Sokkal jobban tettem volna, ha a második kikapcsolás után konstatálom magamban, hogy ez unalmas, idegesítő, túljátszott, érdektelen sz*r, és bármi mást csinálok inkább.

Update: Másnap visszagondolva rá fél ponttal többet adok a „szegényszag” miatt. Ez már minimálisan szemléltet valamit. De ettől még mindig szar.

dráma | krimi | thriller | vígjáték

Bong Joon-ho egy évtized után újra Dél-Koreában alkot, ezúttal egy vígjátékkal örvendezteti meg a nézőket. Az Élősködők Ki-taek mihaszna családjáról szól, akik bármire... több»

0