Matteo Garrone bűnfilmbe oltott drámája nemcsak a címszereplő Marcello Fonte szuggesztív játéka miatt emlékezetes: a Dogman – Kutyák királya – Kutyák királya szép lassan bekúszik a bőr alá és a kissé kiszámítható fordulatok, valamint a kevéssé eredeti megoldások sem akadályoznak abban, hogy az alvilági ügyekbe keveredő, a végletekig szerény és szolgalelkű, majd (f)elszabaduló kutyakozmetikus története velünk maradjon.
A Dogman – Kutyák királya - Kutyák királya gyökerei egészen az olasz neorealizmushoz vezethetők vissza: itt is egy kisember hétköznapi küzdelmeit követhetjük, aki nem akar senkinek sem rosszat, azonban döntésképtelensége és a mindenkivel szembeni megfelelési kényszere végül visszafordíthatatlan események láncolatát indítják el, melyek környezetére és saját magára is veszélyesek lesznek. Marcello (Marcello Fonte) Róma egyik külvárosi, lepukkantabb negyedében kutyamegőrzőt és kutyakozmetikát vezet. A mellette lévő üzletek tulajdonosaival szoros barátságot ápol, ám annak érdekében, hogy ritkán látott kislányát elvihesse néha búvárkodni, tisztes állása mellett egy kis mellékkereset reményében drogot terjeszt. Így kerül kapcsolatba az agresszív, szociopata Simone-nal (Edoardo Pesce), akinek eleinte nem tud, később pedig nem mer nemet mondani. Így, azzal párhuzamosan, ahogy Marcello szép lassan elmerül az olasz alvilág legsötétebb bugyraiban, szép lassan elkezd leomlani körülötte mindaz, amit kitartó munkával felépített.
A Dogman – Kutyák királya - Kutyák királya Marcello személyes drámáján keresztül tudósít az olasz társadalomban megbúvó feszültségekről és a Róma bűnnel átitatott negyedeiben tapasztalható kilátástalanságról. A film igazi ereje a főszereplőben rejlik, több szempontból is. Egyfelől, Marcello karakterének komoly mélységet ad a lányához, valamint a kutyákhoz fűződő kapcsolata. A középkorú, vékony termetű, ügyetlen mozgású férfi egyedül az üzletébe vitt ebekkel, valamint hat-hétéves forma gyermekével találja meg a közös hangot; Garrone nagy figyelmet szentel azoknak a jeleneteknek, melyekben Marcello a kutyákhoz beszél, vagy épp a kislánnyal folytat tartalmas párbeszédet, ezeket pedig élesen szembeállítja azzal a kommunikációs csőddel, ami a férfi és barátai, majd pedig közte és Simone közt bontakozik ki. Másrészt a főszerepet alakító Marcello Fonte az, akinek köszönhetően igazán emlékezetes darab a Dogman – Kutyák királya - Kutyák királya. A tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb színész díját elnyerő Fonte elképesztő teljesítményt nyújt: zsigerből hozza az eleinte a szánalomra méltó, megtört férfit, aztán pedig érzékletesen vezeti át a karaktert a fokozatos megőrülés/felszabadulás felé. Edoardo Pesce pedig kiváló partner ebben: Simone viszonylag egyszerű, bumfordi, agresszív, drogfüggő, piti bűnöző figuráját is képes árnyalni, karizmatikus jelenlétével pedig eléri, hogy a néző is igazán féljen tőle, tartson kiszámíthatatlan reakcióitól, amivel Marcellót is rettegésben tartja.
Garrone jó arányérzékkel házasítja a Simone jelenlétéből fakadó bűn tematikát, a külvárosi Róma társadalmi látleletét és Marcello személyes drámáját, így a Dogman – Kutyák királya - Kutyák királya drámaként és bűnfilmként is megállja a helyét. Főleg a bivalyerős, már-már a mágikus realizmus felé kacsingató befejezés az, ahol igazán kitűnik, mennyire sokrétű figurák mozognak a vásznon: a fináléban nagy jelentősége lesz Marcello öntudatra ébredésének, a korábban őt ért traumáknak, valamint annak az említett személyiségjegynek, hogy a férfi elsősorban a kutyákkal tud érdemi kommunikációt folytatni - innen nézve pedig a betoldott magyar alcím is kifejezetten frappáns. Az élményhez egyébként sokat hozzátesznek Nicolai Brüel operatőr enyhén stilizált, kopottas, de kétségkívül szuggesztív és stílusos képei is, melyek nagyban könnyítik a film befogadását. Így aztán a Dogman – Kutyák királya - Kutyák királya egy emlékezetes, óramű pontossággal megkomponált darab az európai filmművészet krémjéből, mely nemcsak az arthouse-fanoknak ajánlható jó szívvel.
67 Dogman – Kutyák királya (2018)
Marcello egy igencsak kedves személy, de ideje java részét kutyák közt tölti. A légynek sem tudna ártani, amikor azonban összetűzésbe kerül a környéket terrorizáló... több»
Szereplők: Marcello Fonte, Edoardo Pesce, Adamo Dionisi, Gianluca Gobbi, Alida Baldari Calabria
